A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

TANULMÁNYOK - ROSZTÓCZYNÉ KENÉZ JULIANNA: Fejezetek a Bereczk család történetéből

részben pénzben elégítette ki, hogy mi volt ezen pénzösszeg, mostmár meg nem állapítható, azonban a hiányos régi iratokban két ízben találjuk nyomát Bartha nyugtáinak, melyek 1858-59-ben mintegy 2.000 pengő forintot tettek ki, azonkívül Bartha kapott 100.000 db legjobb téglát és 20.000 db cserepet. A társulásból kilépő s ráérő Barthában a sok bajú, gondú Pál az üzem vezérlőjét és felügyelőjét veszítette el, ezért maga mellé vette [...] Khon Ignácot, ennek nagy percentet, a telepen lakást ad azon feltétel mellett, hogy a téglaégetés és verés munkálatait számadás terhe alatt vezesse. Régi iratokból kiderül, hogy a ravasz Khonnal nem kevés baja volt, sőt Pál egy 1000 pengő forintos összeget, melyet Khonért kifizetett, később csak per útján tudta megkapni, továbbá bizonyos elszámolás fejében Pál javára munka-díj felszámítás nélkül kiszolgáltatandó mintegy 12.000 db téglát és 8.052 db cserepet sem kapta meg, jóllehet Khon a városi házát az ingyen kapott téglából építtette és Pál az egyik ház utáni földjét is ingyen Khon Ignácnak adta. Khonnal folytatott pereskedése kapcsán Pál feljegyzéseiből azt is megtudjuk, hogy Andrássy utcai földszintes lakóházát emeletre akarta felépíttetni s e célból már tervet is készíttetett, de kivitelre nem került sor, mert Khon kötelezettségét nem teljesítette, és több esedékes tégla szállítást is elmulasztott. Ezen differenciák ellenére Khon Ignácot később mint ügyvezetőt és társat látjuk a leltárakon szerepelni Bereczk Pál azon kikötésével, hogy a leltári tárgyak elenyészése esetére a téglamesterjelen aláírásával és Khon ellenőrködése mellett felelősséget vállal.”

Az akkori feljegyzések szerint maga a gyár 4 és Vi hold (1600 □ ölével) területen feküdt, melyhez csatlakozott egy 2 és % holdas - szintén 1600 □ öllel számolt - szántóföldparcella. Tehát kisholdakban kifejezve a téglagyár területe a vele szomszédos szántóföldekkel együtt mintegy 13 holdat tett ki. „A csomorkányi téglaégetőbői lett verve az a sok ezer kitűnő minőségű falitégla, melyből a 12 holdas park 2 méteres kőfallal be lett általa keríttetve a mely még ma is megvan. [...] Ugyancsak a téglaégetőből termelt téglából lett építve a csomorkányi tanyán az ún. szárazmalom, mely abban az időben szintén jó jövedelmet biztosított neki. A malom romjai még gyerekkoromban megvoltak. Ma már a helyén szöllő van ültetve.” „Tehát, mint láttuk szeretettel építkezett; viszont a 70-es évek gazdasági összeroppanása közepette éppen nagyarányú építkezéseinek tudható be vagyoni bukása is, melyhez az akkori évek rossz termése- aszály, szerencsétlen spekulációk, főleg tanyai és városi építkezése (a mai Gazdasági Egyesület helyén épített nagy háza) [amíg az Oldalkosár városrészt le nem bontották, kb. a mai Spar élelmiszerüzlet helyén állt a szóban forgó épület]- adták meg a kegyelemdöfést.”

Az 1873-as bécsi tőzsdeösszeomlást követő súlyos gazdasági és pénzügyi válságot említi az életrajzi mű szerzője. Ezekre az évekre tehető Bereczk Pál vagyoni helyzetének alapjaiban való megingása. Majd így folytatja: „bukásának közvetett oka az akkori idők gazdasági viszonyaiban, a 70-es évek pénzügyi krachjában gyökerezik s annak közvetlen előidézője szerencsétlen spekulációi, melyek abban az időben éppen úgy, mint más családok hasonló katasztrófái,

43