A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
IN MEMORIAM - LABADI LAJOS: Nemes adományozó és iskolaalapító - 180 éve született ifj. Bartha János
LAB ADI LAJOS NEMES ADOMÁNYOZÓ ÉS ISKOLAALAPÍTÓ 180 éve született itj. Bartha János A régebbi és a közelebbi múltból számos olyan jelentős személyiségről tudunk, akik korukban általános közmegbecsülést vívtak ki maguknak kimagasló közéleti tevékenységükkel, s akiket Hódmezővásárhely és Szentes egyaránt saját fiának tekinthet. Ezek közé tartozik ifj. Bartha János, aki Vásárhely szülötte, itt nevelkedett, itt végezte iskoláit, de maradandó értékű munkássága a szomszédos Szentesen teljesedett ki, örök dicsőséget szerezve magának. Ahogyan lenni szokott, a korában mindenki által ismert és tisztelt iij. Bartha János emléke az évtizedek múltával óhatatlanul megkopott, már-már feledésbe merült. 1988- ban szerencsés fordulat következett be; a neve újból bekerült a helyi köztudatba. Ettől kezdve ugyanis ismét ő lett a névadója az általa alapított szentesi Kertészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetnek. A keresztelő kapcsán dr. Barta László levéltár-igazgató felvázolta a nemes adományozó életútját; közéleti munkásságáról megemlékeztünk a Szentesi életrajzi évfordulók 1989. évi füzetében, amely utóbb az iskola évkönyvében is olvasható volt. Azóta eltelt két évtized, tehát ildomos, hogy az idén esedékes 180 éves születési évforduló kapcsán felfrissítsük az ifj. Bartha Jánosról szóló ismereteinket, eljuttatva azokat ezúttal a szülőföldre is. Jómódú hódmezővásárhelyi földműves családban született 1829. június 19- én; édesapja Bartha Sámuel, édesanyja Máté Sára. Elemi iskoláit és a gimnázium alsóbb osztályait szülővárosában végezte, majd apja mellett gazdálkodott. 1855-ben házasság révén került Szentesre, nőül véve egy tekintélyes polgár, Tóth Dániel leányát, Tóth Krisztinát. A közügyek iránt kezdettől fogva élénk érdeklődést tanúsított. Az 1867. évi kiegyezés után kibontakozott helyi közéleti küzdelmek során az ún. „néppárthoz csatlakozott, amely a rendezett tanácsú városi jogállás helyreállításáért, a vármegye mindenható hatalmának megtöréséért, valamint az értelmiségi és legvagyonosabb elemek önkormányzatban érvényesülő túlsúlyának visszaszorításáért szállt síkra. A párt egyik vezéreként - a „népfenség” eszménye alapján - meggyőződéssel hirdette a nép alsóbb osztályainak hivatását az igazgatásra. 301
