A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

IN MEMORIAM - LABADI LAJOS: Nemes adományozó és iskolaalapító - 180 éve született ifj. Bartha János

A személye iránti közbizalom megnyilvánulásaként 1869-ben az országgyűlési választásokat lebonyolító Szentesi Központi Választmány elnökévé választották. A szentesi mandátumot - akárcsak több más településen - az emigrációban élő Kossuth Lajos nyerte el, aki ifj. Bartha Jánoshoz címzett levélben mondott köszönetét a bizalomért. A terjedelmes levélben Kossuth részletesen kifejtette véleményét a kiegyezésről, és várható következményeiről. (Az értékes dokumentum a Szentesi Levéltár féltve őrzött kincse.)

A pótválasztás során Bartha Jánost a 48-as jelöltre - László Imrére - szavazók között találjuk, aki fölényes győzelmet aratott. (Említést érdemel, hogy ettől kezdve egészen 1910-ig a szentesiek folyamatosan 48-as függetlenségi képviselőt küldtek a parlamentbe.)

Bartha János közéleti működése az elkövetkező években is rendkívül sokirányú volt: folyamatosan tagja a Szentes Város Képviselőtestületének és a Csongrád Vármegyei Törvényhatósági Bizottságnak; 1870-ben alapító tagja és első elnöke a Szentesi Gazdasági, Kereskedelmi és Bizományi Hitelintézetnek (amely 1874-től Szentes Vidéki Takarékpénztár néven folytatta működését). 1871-től a Szentesi Polgári Olvasókör alelnöke, amely az Úri Kaszinó ellensúlyozására alakult. 1873-ban kezdeményezője és ideiglenes elnöke a Szentesi Polgári, Iparos és Gazdasági Körnek, 1874-1879 között a református egyház főgondnoka.

Városi képviselőként szívén viselte a helyi oktatásügy fejlesztését. Ezt jelzi, hogy 1890 tavaszán a gimnázium javára egy 1000 forintos, a polgári leányiskola javára pedig egy 500 forintos alapítványt tett a maga és felesége nevében. Folyamatosan szorgalmazta a gimnáziumi oktatás mellett a korszerű gazdaképzés megszervezését, ez irányú törekvésével azonban mindannyiszor kisebbségben maradt. A kudarc nemes elhatározásra sarkallta. 1890 szeptemberében nejével együtt végrendeletet készített, amelyben számottevő vagyonuk nagyobbik részét a városnak adományozták. A fábiánsebestyéni birtokukat - 147 katasztrális hold föld, tanya, gazdasági épületek, mintegy 50 ezer forintnyi értékben - egy város által létesítendő gazdasági iskola felállítására szánták, azzal a kikötéssel, hogy az alapítvány örök időkre ifj. Bartha János nevét viselje. A Serkorcsma utcai városi házukat pedig (ma Arany János u. 10. sz.) - értéke 15 ezer forint körül mozgott - egy női ipariskola alapítására ajánlották fel.

Bartha János még a végrendelkezés évben, 1890. december 4-én agyszélhü- dés következtében elhunyt. Egyik tisztelője, Sima Ferenc országgyűlési képviselő így búcsúztatta a Szentesi Lap hasábjain: „Míg élt, egyik első rangú polgára volt városunknak. A közelmúltban már nem vett tevékeny részt sem megyei, sem városi, sem egyházi közéletünkben, de egy pár évtizeddel ezelőtt azon közbizalom folytán, mely nevét kömyezé, egyik elsőrangú szerepvivője volt közéletünknek. [...] Egyéniségében nem volt ugyan meg a közéleti embereket legtöbbször jellemző szívélyesség és figyelem mások iránt, s ezért őt, mint kissé hideg és állásának, sorsának előnyeit mindig kiemelni kívánó embert, soha nem környezte a teljes népszerűség varázsa; de a tisztelet és közbecsülés nem hagyta el 302