A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
IN MEMORIAM - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Száz éve született Keresztes Tamás hódmezővásárhelyi parlamenti képviselő
Országgyűlési képviselőként a pártjával szembeni rágalomhadjárat ellenére is tevékenyen dolgozott, ameddig lehetett. Beválasztották a Földművelésügyi Bizottságba. Interpellált a választási kampány során Csongrádon, Szentesen és Vásárhelyen elkövetett rendzavarások felelőseinek megbüntetéséért. Vásárhelyen a városháza előtt Pfeiffer Zoltán, Vásáry József és Keresztes Tamás is tartott beszédet, de a közönség egy része szidalmazta, sárgadinnyével, kaviccsal dobálta meg az előadókat, illetve kötéldarabokat mutogatott feléjük. A mikrofonok kábeleit letépték. A rendőrség azért nem avatkozott be, mert nem kapott erre parancsot.69 Csongrádon - augusztus 25-én - Pfeiffer Zoltán és maga Keresztes is megsérült. Utóbbi még interjúja idején is lábadozott.70 A parlamentben interpellált a kormányhoz a Vásárhelyen, Szentesen, Csongrádon elkövetett súlyos bűncselekmények tárgyában, amikor felbérelt személyek megzavarták a Függetlenségi Párt gyűléseit és verekedést provokáltak. A felszólalás többszöri halasztás után 1947. október 29-én hangzott el. Bírálta Erdei Mihály szentesi kommunista honatyát, aki szerinte felelős a csongrádi rendzavarás megszervezéséért, valamint Vásárhelyi (Gold) Istvánt, a Vásárhely Népe munkatársát, aki a vásárhelyi függetlenségi gyűlés megzavarását irányította. Hosszan ismertette Vásárhelyi életútját, aki — Keresztes szerint - a Horthy-rendszerben állandóan frontharcosként szerepelt és kitüntetésekkel ismerték el érdemeit, majd a szentesi megpróbáltatásaikról beszélt. A rendzavarok között felismerte Magyar Jánost, Lakos József szentesi rendőrkapitány egyik feltételezett gyilkosát, aki Erdei Mihállyal és a helyi szakszervezeti titkárral vezette a rendbontókat, kik paradicsommal, záptojással, majd féltéglával dobálták meg a szónokokat. Csongrádon a gyűlés előkészítését is megakadályozták a felbérelt rendzavarok. „Amikor láttuk a helyzetet, s láttuk, hogy egy intézményesen felvonultatott rendzavaró tömeggel állunk szemben, képviselőtársaimmal elhatároztuk, hogy nem fogunk beszélni addig, amíg a mikrofont fel nem állítják. Úgy is történt, amint magunk között megbeszéltük. Erre a tömeg minden ok nélkül és minden bevezetés nélkül reánk rohant, agyba-föbe vertek bennünket, csákánnyal, ásónyéllel, vasdorongokkal és botokkal [...] és biciklipumpákkal, a rendőrség sze- meláttára.” A rendőrség Vásárhelyen csak annyit tett, hogy a hangoskodókat nem engedte az emelvényhez, egyébként nem akadályozta meg egyik helyszínen sem a tettlegességig fajuló cselekményeket. Keresztes aggasztónak tartotta, hogy az embereknél a sorozatos törvénytelen cselekmények miatt megszűnik a törvénytisztelet, ami a nemzet pusztulásához vezet. Beszéde végén kérdéseket intézett a kormányhoz, melyek szerint tett-e intézkedést a csongrádi és szentesi párt- gyűlések megzavaróival szemben, Lakos József gyilkosai meddig járhatnak még szabadon, illetve a kormány vizsgálatot indít-e az augusztus 25-i botrányos csongrádi események miatt a helyi rendőrség vezetője ellen, aki a belügyminiszter gyűlést engedélyező telefonos válasza ellenére nem intézkedett a rend bizto69 FÚ, 1947. aug. 22. „A Magyar Függetlenségi Párt nem tudta megtartani zászlóbontó gyűlését” 70 Uo. 285
