A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

IN MEMORIAM - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Száz éve született Keresztes Tamás hódmezővásárhelyi parlamenti képviselő

sításáról?71 Miután befejezte beszédét, Keresztes fényképeket mutatott képvise­lőtársainak, amelyek igazolták az általa elmondottakat. Nem kapott választ kérdéseire, egyrészt azért, mert nem történt érdemi vizs­gálat az ügyben, másrészt a Függetlenségi Párt elleni pctíciós ügy közeledett a finiséhez. A hátralévő néhány hétben felerősödtek a párt elleni zaklatások. Pfeiffer pártelnök - várható letartóztatása miatt - 1947. november 5-én elhagyta az országot, az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahonnan többé már nem tért haza. Távollétében Dálnoki Miklós Béla, Zsedényi Béla és Pardy Ferenc személyében háromtagú „direktórium” irányította a pártot. Az új Politikai Bi­zottság tagjai közé Keresztest is beválasztották. Futó Dezső is elhagyta az MFP- t, emellett lemondott az Ellenzék felelős szerkesztői tisztségéről is. A lap ezzel megszűnt. Rajk László belügyminiszternek a Szabad Nép 1947. november 10-i számában megjelent nyilatkozata szerint „a pfeifferisták pártjának működését minél hamarabb fel kell számolni, képviselőiknek nincs helyük a magyar parla­mentben”.72 Ennek jegyében már szeptembertől egyre több, a párthoz kötődő személyt tartóztatott le az Államvédelmi Osztály különböző hamis vádak alapján. Ezek­nek a közös jellemzője volt, hogy kimerítették az 1946. évi VII. törvény rendel­kezéseit. November 18-20. között 18 képviselő elhagyta a pártot. November 20- án a Választási Bíróság döntése nyomán az Országos Nemzeti Bizottság meg­semmisítette a Magyar Függetlenségi Párt 46 képviselőjének mandátumát, majd feloszlatták a pártot. Az indokot az állítólagos hamis ajánlások szolgáltatták, amelyekre a kommunisták is hivatkoztak, ám gyanújuk nem igazolódott be.73 November végén, december elején a függetlenségi párti képviselők nagyobb része külföldre távozott, elsősorban a rendőri zaklatások miatt. így tett Keresztes Tamás is, aki feleségét, Tóth Sárát, szüleit és testvéreit hátrahagyva távozott az országból. Távozásának pontos idejét nem ismerjük, de a helyi lap írása szerint pénteken, (minden bizonnyal november 28-án) még a városháza folyosóján az újságíróval beszélgetett, akinek állítólag érdekes részleteket árult el a Pfeiffer- párt szervezéséről és benne Oláh Sándor szerepéről, aki a cikk szerint meggon­dolta magát, és maradt a Kisgazdapártban. Keresztes eltűnésének az Államvé­delmi Osztály sem tulajdonított jelentőséget, mert „a volt pfeifferista képviselő­vel szemben olyan eljárás nincs folyamatban, amely szökését indokolttá ten­né”.74 Más függetlenségi párti politikusokkal, többek között Falcione Kálmán­nal, Fodor Istvánnal szemben koncepciós pereket indítottak, amelyek végén súlyos ítéleteket hoztak a népbírósági tanácsok. Először Ausztriában, Saalbachban tartózkodott ideiglenesen, majd Svájcban, pontosabban Zürichben élt, ahol gyári munkásként dolgozott. Egykori Balogh­71 Országgyűlési Napló, 1947-1949.1. köt. 640-646. h. 72 Idézi: IZSÁK Lajos: Polgári ellenzéki pártok Magyarországon, 1944-1949. Budapest, 1983. 215. 73 A választási bíróság határozatát Id. FÖLDESI SZERENCSÉS 2001. 347-355. 74 VN, 1947. dec. 5. „Keresztes Tamás megszökött?” 286

Next

/
Thumbnails
Contents