A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

IN MEMORIAM - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Száz éve született Keresztes Tamás hódmezővásárhelyi parlamenti képviselő

akkor képzelt el együttműködést, ha Oláh Sándort és Simonka Györgyöt eltávolítják a pártból, illetve a városból. A Kisgazdapárt ezt a feltételt nem fogadta el. A szociáldemokraták - karöltve a helyi kommunistákkal, parasztpárttal és szak- szervezeti tanáccsal - bojkottot hirdettek a Kisgazdapárttal szemben, aminek az lett a következménye, hogy a legnagyobb kormánypárt törvényhatósági képviselői - Tárkány Szűcs Ferencet kivéve - nem vettek részt a továbbiakban az ön- kormányzat munkájában.44 Tárkány Szűcsöt emiatt kizárta a Kisgazdapárt országos vezetése, míg Keresztes - mint a többségi álláspont támogatója - továbbra is maradt a pártban.

Az országos koalíción belüli feszültség újbóli kiéleződését a Belügyminisztérium 1947. január 5-i, Szabad Népben megjelent, első közleménye szolgáltatta. Ebből kiderült, hogy a nyomozó hatóságok nagyarányú, a köztársasági államrend megdöntésére irányuló összeesküvést lepleztek le.45 A későbbiekben arról értesülhetett a közvélemény, hogy az „összeesküvők” a Kisgazdapárton, illetve a Parasztszövetségen keresztül akarták megszerezni a hatalmat, és ehhez megnyerték Nagy Ferenc, illetve Kovács Béla támogatását. A vádak, illetve a baloldali pártok sajtójában megjelent információk komolytalanok voltak, igazságtartalmuk nem volt. A Kisgazdapárt képviselőinek többsége, így Keresztes Tamás is kételkedett az „összeesküvés” kisgazda kapcsolatait illetően. Január 19-i vezércikkében kifejtette, hogy Vásárhely tiszta maradt, azaz a szervezkedésnek nincsenek helyi kapcsolatai. Ugyanakkor zavaró tényező a Baloldali Blokk egyes helyi pártvezetőinek szűnni nem akaró támadás- és rágalomsorozata, amely a Kisgazdapártot és a Parasztszövetséget célozza. Ezek a támadások és a rágalmak lehetetlenné teszik a koalíció pártjai közötti béke helyreállítását.46

A Kisgazdapárt országos vezetése a Szövetséges Ellenőrző Bizottság vezetője, Szviridov altábornagy, illetve Puskin budapesti szovjet követ nyomására engedett a kommunista párt követeléseinek az összeesküvési ügyben. Február 25- én a szovjet hatóságok elhurcolták Kovács Bélát, a Kisgazdapárt országos főtit44 Ld. ezzel kapcsolatban a három vásárhelyi politikai napilap 1946 novemberétől megjelent vezércikkeit és egyéb írásait, amelyek természetesen az adott politikai párt szemszögéből mutatják be a koalíciós válságot. A vásárhelyi törvényhatósági bizottság közgyűlési jegyzőkönyveiből (CSML HL) érthető módon hiányzik a válsággal kapcsolatos kisgazda álláspont. A Baloldali Blokk pártjai megegyeztek, hogy a kivonult képviselők távozásával megszűnt azok mandátuma, és felhívták a Kisgazdapártot, hogy dolgozó parasztokat delegáljon a megüresedett képviselői helyekre.

45 1946 decemberétől több hullámban összesen 229 embert tartóztattak le, akik jórészt tagjai voltak a Magyar Testvéri Közösség nevű szervezetnek. Az ügybe belekeverték Mistéth Endre kisgazda- párti építés- és közmunkaügyi minisztert, hat kisgazda képviselőt, valamint minisztériumi és parasztszövetségi tisztviselőket. A hamis megállapításokon alapuló vád általában szervezkedés volt. Hét perben 222-en álltak bíróság elé, két személyen (Donáth Györgyön és Pünkösti Lászlón) végrehajtották a halálos ítéletet. Az üggyel kapcsolatban kiadták az ún. Fehér Könyvet (ld. CSML HL Pap János nemzetgyűlési képviselő ír.), amely a letartóztatottak egy részének kényszer hatására aláírt vallomásait tartalmazta. Ezekben terhelő (és természetesen hamis) adatok voltak Nagy Ferencre, illetve Kovács Bélára nézve, akiket végül eltávolítottak a Kisgazdapárt éléről, illetve az országból. 1990 után a vádlottakat rehabilitálták és az ítéleteket semmisnek mondták ki.

46 VFÚ, 1947. jan. 19. „Vásárhely tiszta maradt!”

278