A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

IN MEMORIAM - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Száz éve született Keresztes Tamás hódmezővásárhelyi parlamenti képviselő

Szerinte Rajk személyesen felelőssé tehető a magyar közigazgatás lezüllesztésé- ért, a szélsőséges, proletár-elvek szerinti B-listázásokért, az újonnan kinevezett közigazgatási dolgozók szakértelmének hiányáért. „Vannak közigazgatási helyek, ahová ügyével-bajával hiába megy be a város vagy a falu szerencsétlen dolgozó kisembere, ott ugyan elintézni semmit nem tudnak, - de hogy is tudnának például számfejtést végezni egyébként jó iparossegédek, hogy is tudná a közigazgatást vezetni az egyébként talán a kalapácsot jól forgató kőműves, - bár az a gyanúnk, hogy aki tanult mesterségét fölcserélte hivatali állással, az aligha volt jó a tanult mesterségében is.”41

Augusztus 28-án interpellált a közellátásügyi miniszterhez „Van-e tudomása a közellátási miniszter úrnak a hódmezővásárhelyi Közellátási Hivatalnál elkövetett szabálytalan kiutalások és visszaélések kivizsgálásának eredményéről? Ha igen, mit szándékozik tenni ezek megtorlására?” 1946 tavaszán olyan híresztelések terjedtek el a városban, hogy Karácsonyi Ferenc kommunista főispán közellátási kormánybiztosként szabálytalan kiutalásokat hajtott végre. Június 22-én a tárca Vásárhelyre küldte Sugár Gábor miniszteri titkárt vizsgálódás céljából. Az általa vezetett vizsgálóbizottság is értesült egyes visszaélésekről. A továbbiakban sorolja a kirívó élelmiszertételeket, amelyeket főispáni engedéllyel utaltak a baloldali pártszervezeteknek és a hozzájuk közel álló vállalatoknak. Sérelmezte Sugár Gábor hozzáállását, aki kijelentette, hogy hajlandó eltekinteni a további vizsgálatoktól, ha a bizottság is úgy gondolja. A kommunista Oláh Mihály - Karácsonyi védelmében - kérte Keresztest, hogy sorolja fel a kisgazdapártnak juttatott kiutalásokat. A kisgazda képviselő csak 50 kg lisztről tudott beszámolni, amelyet a hegyközség csupán hitelbe kapott. A szabálytalan kiutalások nyomán az emberek tömegei keresték fel, mivel rossz minőségű kenyérhez jutottak.42

1946 szeptemberében átszervezték a Kisgazdapárt Véderő Bizottságát. Elnökévé B. Szabó Istvánt, titkárává Jaczkó Pált, tagjaivá Keresztes Tamást, Kővágó Józsefet, Nagy Bódogot, Virágh Józsefet, Almássy Pál vezérőrnagyot, Tóth István vk. alezredest és Sóváry Tihamér vk. ezredest választották.43

Az elkövetkezendő időszakban, főleg 1946 novemberében számos „pengeváltás” történt a kisgazdapárt és a munkáspártok helyi prominensei között. Ilyen ütközési pont volt a tanyai utak javításával kapcsolatos intézkedések körül kirobbant vita a Kisgazdapárt és a szociáldemokraták, kommunisták között, Erdei István szociáldemokrata képviselő és Keresztes személyes polémiája, a vásárhelyi közellátás során elkövetett visszaélések körüli botrány, valamint a kisgazda- párti törvényhatósági bizottsági tagok kivonulása a város irányító testületéből. A kisgazdapárt helyi vezetése erőteljesen kifogásolta Erdeinek a Fekete Sasban 1946. november 3-án elhangzott beszédét, amelyben a helyi kisgazdákkal csak

41 VFÚ, 1946. aug. 6. „Mondjon le!...”

42 Nemzetgyűlési Napló. A nemzetgyűlés 56. ülése 1946. aug. 28-án, szerdán. 377-382. h.

43 VIDA István: A Független Kisgazdapárt politikája 1944-1947. Budapest, 1976. (A továbbiakban: VIDA 1976.) 225.

277