A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
TANULMÁNYOK - BARACS GABRIELLA: Hódmezővásárhely mezőgazdasága 1957-1962 között
hold hibridkukorica-terület termését dolgozta fel. A hibridkukorica-vetőmag feldolgozása mellett 200 vagon árukukorica szárítását is végezte az üzem. A gazdaságban termesztett őszi kalászos-vetőmag tisztítását és fémzárolásra való előkészítését is ellátta, mintegy 604 vagon mennyiségben. 100 vagon rizs szárítása és vetőmag-előkészítése ugyancsak itt történt. Évi 25-30 millió forint termelési értéket állított elő. A takarmánynövények közül első helyen állt a lucerna, mintegy 250 hold, a szántóterület 17%-át képezte. Jelentős volt a silókukorica-termesztés is. A gazdaság 800-1000 holdon termesztett silókukoricát és szálastakarmánynövényeket, a jelentősebb állattenyésztő telepek közelségében. Az állattenyésztés főbb jellemzői: szarvasmarhát, sertést, juhot tenyésztettek, valamint foglalkoztak baromfitenyésztéssel. A sertéstenyészet kialakításához 1952-1954 között a Bugaci Állami Gazdaságból - német-angol importból - vásároltak fajtatiszta Cornwall alapanyagot. 1960-ban a Földművelésügyi Minisztérium a tenyészetet comwall-törzstenyészetté minősítette. A komplett telep 1962-ben alakult.7 A mezőgazdaság problémái és eredményei Hódmezővásárhelyen A mezőgazdaság átszervezése 1957-1960 közölt 1957-ben a város területén működő 23 termelőszövetkezet, két termelőszövetkezeti csoport, és a szakcsoportok egyre eredményesebben gazdálkodtak. A tsz- ekben 1150 család, 1300 taggal, mintegy 15 ezer kát. holdon gazdálkodott. Az első negyedév végén a város összes szántóterületének 38,5%-a a szocialista szektor használatában volt. A termelőszövetkezetek több főnövényt illetően túlhaladták az egyéni parasztgazdaságok termésátlagát. A statisztikai adatok szerint a többtermelés úgy alakult, hogy kenyérgabonából 1,3, árpából 4,9, zabból 0,8 q- ával takarítottak be többet holdanként, mint az egyénileg gazdálkodók. A meglévő szövetkezetek között voltak olyanok is, amelyek még nem érték el a követelményeket, szervezeti és gazdasági nehézségekkel küszködtek (Szabadság, Úttörő, Sztahanov termelőszövetkezetek). Az 1957. évi zárszámadás szerint a termelőszövetkezetek beruházott vagyona közel 40 millió Ft. A tsz-ek a zárszámadás készítésekor már biztosították a tartalékokat, hogy ezzel megteremtsék a bővített újratermelés alapját. A szövetkezeti alapot, mintegy 2 millió Ft-os beruházás 81%-át saját erőből végezték. 1957- ben a munkaegységenkénti részesedés 5,42 Ft-tal több volt, mint 1955- ben. 5900 egyénileg gazdálkodót tartottak nyilván. A termelőszövetkezetekben 1958- ban 1150 család, 1300 taggal, mintegy 15 ezer kát. holdon gazdálkodott. A Végrehajtó Bizottság arra törekedett, hogy minőségi vetőmaggal és műtrágyával 7 Uo. 182. 169
