A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
TANULMÁNYOK - BARACS GABRIELLA: Hódmezővásárhely mezőgazdasága 1957-1962 között
Erdő 188 108 Művelés alól kivett 405 233 Összesen 10 390 5980 A két főágazaton kívül - növénytermesztés, állattenyésztés - kiegészítő és melléktevékenységet folytató üzemek dolgoztak.5 Munkagépeik száma 250 db, az erő- és munkagépek folyamatos feljavítását a központi műhelyben végezték. 1962-ben létesült a húsfeldolgozó üzemük, amelyben hetente 100 hízott sertést dolgoztak fel. A húsárukat Hódmezővásárhelyen, Budapesten és Városföldön értékesítették. Évente 3000 db hízót vágtak le, mintegy 35 vagon élősúlyban. A Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság 1961. január 1-jén összevonással alakult, a Kopáncsi, a Barattyosi, a Kutasi úti, a Székkutasi Állami Gazdaság, valamint a Hódmezővásárhelyi Tangazdaság algyői üzemegysége egyesülésével. 1962-ben hozzácsatolták a Hódmezővásárhelyi Tangazdaságot is. Az összes terület 18 ezer 180 hold (10 ezer 462 hektár), amiből szántó 14 ezer 634 hold. A központ Hódmezővásárhely belterületén, a volt méntelep épületében helyezkedett el. Kerületek:- I. Vajháti kerület 4814 kh- II. Barattyosi kerület 4778 kh- III. Tankerület 4805 kh- IV. Székkutasi kerület 3783 kh6 Dolgozói főleg hódmezővásárhelyiek voltak. Főbb profilját a növénytermesztés és állattenyésztés képezte. Az éghajlati és a talaj adottságokat figyelembe véve, a közgazdasági tényezők hatásaival számolva, a növénytermelési ágazat központjában a gabonatermesztés állt. A vetésterület 38%-án termeltek kalászost (őszi búza, rizs). Kb. 1000 holdon történt a rizstermelés a paléi rizstelepen. A növénytermesztés jelentős ágazata a kukoricatermesztés volt. 1960-ban épült fel a város büszkeségének számító, Kútvölgyön emelt magas épület, a Hibridüzem. Ez a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság területén épült, s ehhez is tartozott. Feladata volt a Békés és a Csongrád megyei állami gazdaságok és néhány termelőszövetkezet hibridkukoricájának feldolgozása. 25 millió Ft-ba került a felépítése, ebből 8 millió a gépi berendezés értéke. 14 ilyen üzem volt az országban, 2 műszakban 70 ember dolgozott itt. Az üzem évente 4200^1500 5 SZ. LUKÁCS Imre: Viharsarki állami gazdaságok 1949-1969. Szeged, 1970. 125-126. 6 Uo. 177. 168
