A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
TANULMÁNYOK - MARGITTÁ! LINDA: A gazdasági „őrségváltás” élén - A Baross Szövetség működése Hódmezővásárhelyen 1938-1944
rendes törvényadta záróráig tartják nyitva üzleteiket, kihasználva pillanatnyi előnyüket; füttyöt hánynak a szakmai szolidaritásra, nemzeti érdekekre, csak a hasznot nézik”, és kérte a rendőrkapitányságot, hogy kötelezze a két zsidót a 6 órai zárásra. A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára viszont közölte, hogy ha a kereskedők el akarnak térni a törvényes zárórától, megtehetik, de ha valaki nem tartja magát ehhez, nincs olyan jogalap, ami szerint erre kényszeríteni lehetne. így tehát, bármennyire kiábrándító lehetett ez némelyeknek, nem lehetett intézkedni Weisz és Molnár ellen.46 Meglehet, nem volt bölcs a két kereskedő eljárása, egy azonban biztos: nem azért tettek úgy, ahogy, mert zsidók, tehát szükségszerűen cinikusak és pénzhajhászók voltak. Bár ez a magyarázat kézenfekvő lehetett a feljelentőnek, figyelmen kívül hagyta, hogy a más szakmabeli többi zsidó boltos viszont azonosította magát az elképzeléssel - ha nem így történik, nem valószínű, hogy szó nélkül maradt volna. A zsidó konkurencia megrendszabályozása viszont nyilvánvalóan nem jött volna rosszul. A háború utáni igazoltatási eljárások során egyébként úgy kommentálták a fenti beadványt, hogy annak „végső indító okát a bizottságnak megnyugtatóan nem sikerült ugyan megállapítani, azonban tekintettel arra, hogy a Baross Szövetséghez mint antiszemita jellegű érdekképviseleti szervhez intézte Erdei László, faji jellegű célzatot is megállapított a bizottság”.47 A hódmezővásárhelyi Baross aktivitása és a helyi gazdasági döntésekre gyakorolt befolyása nem állt arányban a taglétszámával, ami, bár 1941 tavaszára 340 főre emelkedett, még mindig csak az iparjogosultak hetedét jelentette. (Kiskunhalason például az ottani polgármester, Kathona Mihály állítása szerint minden keresztény kereskedő egyben Baross-tag is volt48). Mégis, a májusi tisztújító közgyűlésen az új elnök, Tóth János malomigazgató - Dietrich időközben elköltözött a városból - a szervezet működését jelentős sikerek sorozataként könyvelte el.49 A Baross továbbra is különös hangsúlyt helyezett a — javarészt fajvédő, antiszemita - propagandatevékenységre, amelynek egyik (negatív) csúcsát kétségtelenül a Jud Süss, a náci Németország egyik legfontosabb propagandafilmjének célzott népszerűsítése jelentette.50 A Vásárhelyi Reggeli Újság által „világ- film”-ként aposztrofált müvet napokon keresztül vetítette mindkét vásárhelyi mozi, az Elit és a Korzó.51 A Baross Szövetség a szélsőségesen antiszemita Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete (MONE) helyi szervezetével karöltve - amely büszke volt arra, hogy az országban elsőként javasolta már 1940-ben, hogy tör46 Uo. Polgm. Hiv. ír. Közig. ír. 160/1941.-25975/1941. 47 Uo. A Hódmezővásárhelyi I. sz. Igazoló Bizottság iratai (a továbbiakban: I. sz. lg. Biz. ir.), I. jelzésű iratok, 5/1945. 48 SIMKO-VÉGSŐ 2004. 224-225. 49 VRÚ, 1941. máj. 29. „A keresztény fajvédelem tör előre a Baross Szövetség térhódításában” 50 MAKÓ Imre - KATONA Lajos: A második világháború és a fasizmus hódmezővásárhelyi áldozatai. Hódmezővásárhely, 1991. (A továbbiakban: MAKÓ-KATONA 1991.) 28-29. 51 VRÚ, 1941. máj. 7. „A Jud Süss világfílm...” 98
