A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

TANULMÁNYOK - MARGITTÁ! LINDA: A gazdasági „őrségváltás” élén - A Baross Szövetség működése Hódmezővásárhelyen 1938-1944

vény szerint zsidó orvos csak zsidó beteget kezelhessen52 - több száz jegyet ingyen osztott szét az „arra rászoruló szegények” között,53 és felkérték - bár erre nem lett volna külön szükség - a zsidók ellen legszélsőségesebben uszító Vásárhelyi Ujhírek és a Vásárhelyi Ifjúság szerkesztőit, hogy az előadással kapcsolatban „a magyarság érdekében megfelelő propagandát” fejtsenek ki.54

A Baross és más érdekképviseleti szervezetek

A Baross Szövetség helyi szervezete rövid időn belül az (árjásított) iparikereskedelmi (különösen ez utóbbi) szektor kizárólagos képviselőjének érezte magát, és igyekezett marginalizálni a városban működő, riválisnak számító gazdasági érdekképviseleti szervezeteket, amelyeknek további léte praktikusan egyébként is attól függött, hogy mennyire voltak hajlandóak elfogadni és foganatosítani a gazdasági „őrségváltás” célkitűzéseit. Hivatalos érdekképviseleti szervként, képesítéshez kötött ipart gyakorlók számára kötelező tagsággal az Ipartestületek a kormányzat zsidótlanító politikájának végrehajtásában fontos funkciót láttak el. Adatot szolgáltattak az antiszemita iparrevízióhoz a zsidó iparjogosultak arányáról az egyes ágazatokban, koordinálták a nyersanyag- és áruelosztást, a deportálások előtt-után hathatós segítséget nyújtottak a közigazgatási hatóságoknak a zsidó iparűzők műhelyeinek, telephelyeinek összeírásához.55 Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy az Ipartestület és a Baross Szövetség helyi szervezetei - Hódmezővásárhelyen is - jó viszonyt ápoltak. A Hódmezővásárhelyi Ipartestület - melynek elnöke, alelnökei és vezetőségének jelentős része egyúttal Baross-tag volt56 — maga is kezdeményezett diszkriminatív intézkedéseket, például a zsidó kereskedők kitiltását a helyi piacokról,57 és ahogy ko52 CSML HL I. sz. lg. Biz. ir. 16/1945. II. Dr. Papp Sándor igazolási ügye, ill. erről egyébként csak a német megszállás után született intézkedés: az 1944. június 23-án közzétett 2250/1944. ME. sz. rendelet kimondta, hogy zsidó orvos csak zsidó személyt gyógykezelhet. A MONE működésével kapcsolatban Id. KOVÁCS M. Mária: Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus. A magyar orvosi, ügyvédi és mérnöki kar politikája 1867 és 1945 között. Budapest, 2001.

53 VRÚ, 1942. jan. 1. „Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy a zsidóságot az őt megillető helyre szorítsuk vissza”

54 CSML HL Baross ir. 1941.

55 Ld. pl. az Esztergomi vagy a Szeghalmi Járási Ipartestület ilyen értelmű bejelentéseit. (Dokumentumok, Komárom-Esztergom 36-38. ill. Dokumentumok, Békés 30-32.)

56 Az Ipartestület elnökségi és elöljárósági tagjainak névsorát ld. VRÚ, 1944. febr. 15. „Az Ipartestület elnöksége és elöljárói”

57 Az intézkedésről, mint a bürokratikus antiszemitizmus jellemző helyi példájáról bővebben ld. MARGITTAI Linda: A zsidók kitiltása a hódmezővásárhelyi piacokról és vásárokról = A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve, 2008. Hódmezővásárhely-Budapest, 2009. 114-124. Győrben egyébként a Baross helyi szervezete indítványozta a város polgármesterének és a vármegyei alispánnak, hogy tiltsák el a zsidókat a piacokon történő helyfoglalástól (Dokumentumok, Győr-Sopron 23.), de hasonló ötlettel állt elő a makói Baross is, amikor 1941 augusztusában néhány keresztény hagymakereskedő kérését tolmácsolva beadványban próbálta meggyőzni Bécsy Bertalan polgármestert, hogy tiltsa ki a piacról az iparigazolvány nélkül nagyobb tételben vásárló zsidókat. (Makói holokauszt emlékkönyv. A soá 60. évfordulójára. Szerk. URBANCSOK Zsolt.

99