A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

TANULMÁNYOK - KONCZ SÁNDOR: Népiskolai tanítás a hódmezővásárhelyi tanyai iskolákban a 20. század elején

családtagokra is hatással lehet. Ilyenek a matematikai („számolási mérési”) fej­törők megfejtése. Földrajz, beszéd- és értelemgyakorlat keretében a tanulókkal is lehet készíttetni rejtvényeket. Az olvasmányoknál szóba jöhet azok eljátszása az udvaron (az arra vállalkozók mint a színdarabot adják elő); avagy jobb olvasók olvasnak, a gyengébbek elmondják a hallottakat; avagy ki hány perc alatt tudja az olvasmányt szépen felolvasni. Szórakoztató írásbeli munka nagyon sokféle lehet, pl. szóalkotások megadott betűkből, azonos tővel stb. Ilyen típusú csendes foglakozás nagyon sok rajz és kézimunka feladat. — „Ha a szórakoztató csendes foglalkozásra megfelelő gondot fordítunk, nemcsak a foglalkozás lesz eredmé­nyes, hanem a gyerekek számára is kedveltté tesszük az önálló foglalkozást.”55 A csendes foglalkozások tervezésekor szem előtt kell tartani, hogy legyenek változatosak, legyen rendszeres, kapcsolatos a közvetlen foglakozással, a gyer­mek értelmi fejlődéséhez mért legyen, rövid idő alatt kiosztható és ellenőrizhető legyen. Az előadó elmondta, hogy ő a rendszerességnek a következőképp tesz ele­get: 8-tól 9-ig számolnak, mérnek; 9-től 10-ig az alsó tagozat olvas az udvaron, rossz idő esetén az olvasással kapcsolatos írásbeli munkát végez; a felső tagozat természetrajzi ismeretekkel kapcsolatos feladatot készít, és így tovább. Arra kell törekedni - hangsúlyozta az előadó tanító -, hogy mindegyik osztálynak naponta ugyanabban a tanórában legyen egy adott tárgy csendes foglakozása.56 A kapcsolat a közvetlen foglakozással megkönnyíti, hogy a gyerekek siker­élményhez jussanak, ami a munka megszerettetésének legjobb eszköze. A köz­vetlen foglalkozás alkalmával felkeltett érdeklődés, hangulat nem ül el a tanítás befejezésekor, a gyerek lelke még arra a tantárgyra, témára van hangolva. A gyermek értelmi fejlődéséhez mérten kell megválasztani az önálló foglal­kozás anyagát, de miután egy osztályban különböző képességű gyerekek vannak, a feladatokat a gyengébbekhez szabjuk. Különösen számolási feladatok alkal­mával kell erre tekintettel lenni. „Hogy az élesebb eszüek se unatkozzanak, ne­hezebb példákról is gondoskodjunk, amelyet a gyengébbeknek nem kötelező megoldani.” A rövid idő alatt kiosztható és ellenőrizhető foglalkozás megvalósításához is elmondta saját módszerét az előadó. A feladatadás szóban vagy írásban tör­ténhet, ő maga az írásbeli feladatközlést alkalmazza leggyakrabban. Felhasználja egy felsőbb osztályos tanuló segítségét, aki az előre kiválasztott feladat szövegét felmásolja a táblára. Azt tartja szem előtt, hogy az egyszerűbb feladatokat lehet szóban adni, de az összetetteket írásban. Feladatokat a tanulók is készíthetnek; 55 Fel kell itt hívni a figyelmet a fogalomhasználatra: a vásárhelyi tanyai iskolai irat­anyagokban talán ez az első előfordulása az önálló foglalkozásnak, a csendes foglalkozás kifejezést használták. 56 A hódmezővásárhelyi tanyai iskolákban egységes órarend volt, de attól időnként el kellett térnie egy-egy iskola tanítójának, tehát nem alaptalan, hogy az előadó kitért né­hány szóban az órarendre. 96

Next

/
Thumbnails
Contents