A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
TANULMÁNYOK - HERCZEG MIHÁLY: A városrész, ahol éltem... Susán - Lóger - Lakhat
Ez az állítás csak félig igaz. Lakhat esetében valóban ez a helyzet, de Lógerre korántsem érvényes. Hiszen Lóger éppen a legmagasabban fekvő területek egyike, 82 m tengerszint feletti magasságával. A Susántól elválasztó Kistóér csak 79 m. A Búvár utcai és Garay utcai kertekben mai napig is látható ez a szintkülönbség. Ugyanez a látvány tárul elénk a Róka és Klauzál utca közti kertekben is. A Kislógemek is nevezett Róka utca magasan kiemelkedik abból a csaknem 100 m széles mélyedésből, amely az egykori Kistó-ér medre volt. Ma már csak a meder legmélyebb pontján kis csatorna viszi a vizet a Búvár utca felől a hajdani Kistó-hajlás szélén ásott kanálisba. Ez a csatorna a Gyümölcs, Révész, Bezerédj utca magas partját megkerüli, és a nagy állomás mellett, az egykori Tüzép-telep háta mögött halad a Hód-tói csatorna felé. A 984 m hosszú Dáni utca felső részén két kanyarulat is jelzi a korai telepesek nyomát. Ugyanígy a kacskaringós Garay utca, amelyben még vakközök, zugok is láthatók. A Róka utca szintén ilyen kacskaringós és az ér felé ebből is egy kis zug nyúlik. Hogy ne is beszéljünk a Csiga utca kanyarulatairól. Aligha helytálló Bodnár Béla állítása mely szerint a Lóger elnevezés onnan származott, hogy az idegenből ide telepítettek a végleges lakóhelyük kiutalásáig, engedélyezéséig ezen a területen „lágereztek”. Szeremlei hasonló nézetet vallott. Ő is azt írta, hogy Lóger onnét kapta nevét, hogy az új lakosok, míg házaikat felépítették, sátrakban s egyéb ideiglenesen összerótt hajlékokban tanyáztak. Szerintünk egészen másutt kell keresnünk a Lóger elnevezés eredetét. A sátrakban lágerezés csak látszólag helyes magyarázat, a valóság egészen más képet mutat. Vásárhelyen a 18. században a katonaságot házakban kellett elhelyezni, számukra ,német istállót” kellett építeni. Tehát azok nem lágereztek a Lógerban. Ami a betelepülők lágerezését illetné az csak nagyon rövid ideig tarthatott, hiszen Szenti Tibor Tanya című munkája után tudjuk, hogy egy lakóház építése nem tartott évekig. Korántsem valószínű, hogy ez az esetleg néhány havi lágerezés olyan tartós névadó lett volna. A lóger az egészen más. Szeremlei idejében a néprajzi kutatás nem tartott ott, hogy a lógerről a helyes értelmezést föltárta volna. Az Értelmező szótár szerint is a láger szó jelentése a katonai szakzsargonból átvett táborozás. Az Idegen Szavak Szótára, amelyet 1910-ben adtak ki, ugyanígy egyenlőség jelet tesz a láger és a tábor szó közt. Csak az 1973-ban kiadott Idegen Szavak Szótára vette tudomásul, hogy a lágernek több jelentése van. Ezek egyike: telep, raktár. Benkő Lórándnak 1970-ben megjelent Magyar Nyelv Történeti Etimológiai Szótára közli, hogy a lóger egyik jelentése takarmány lerakodó vagy gabona tárolóhelye (Abladeplatz, Lagerplatz für Futter, getreide). A Magyar Néprajzi Lexikon még közelebb hoz bennünket az itteni valósághoz: „ lóger fn. táj. lerakodóhely szalma, széna vagy csépeledén gabona számára". Megemlíti a lexikon, hogy a lóger közös birtoklású város- ill. faluszéli épületek nélküli gazdasági telephely. Ilyen a szérüskert szénáskert is. Használata sokirányú, rendeltetése tájanként más. Olyan helységekben, ahol nincs szálláskert, a lógerre hordják be 15
