A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
TANULMÁNYOK - HERCZEG MIHÁLY: A városrész, ahol éltem... Susán - Lóger - Lakhat
a szálasgabonát és itt nyomtatják. Most már helyben is vagyunk. Vásárhelyen bizony sohasem csűrökben tárolták a gabonát, hogy aztán cséphadaróval csépel- gessék, hanem lovakkal nyomtatták. Győrfy István nyomán tudjuk, hogy ez a nomád, ázsiai rendszer, ahol kaszával aratnak, nem sarlóval, a gabonát nem kötik kévébe, szénaszerűen kisebb vontatókba rakják, a szérűn elnyomtatják, csűröket nem építenek. Az utolsó pillanatban jegyezte tol a nyomtatás mikéntjét Nagy Gyula a Vásárhelyi-pusztán.19 Vásárhelyen a szállások a 18. század második felében már kialakultak. A lógerban már inkább csak házi szükségletre tárolták a takarmányt. Itt lehetett helye a vermeknek is. Mivel a szállásokra kezdett áttevődni a gazdálkodás súlypontja, ezért lehetett az új lakosokat a lógerba telepíteni. A város becsűjegyzőkönyveiben számos adatot találunk arra, hogy a vermeket is kitelepítik a szállásokra. Csende Pál szállási épületeinél felbecsültek 4 vermet Szálkái Mihály szállási épületeinél felbecsültek 3 vermet Deák Pál szállási épületeméi felbecsültek 5 vermet Szűcs György szállási épületeméi felbecsültek 6 vermet Herczeg András szállási épületeinél felbecsültek 2 vermet Trungel János szállási épületeinél felbecsültek 6 vermet Lőkös János szállási épületeinél felbecsültek 1 vermet Takács János szállási épületeinél felbecsültek 5 vermet Nemes Szilágyi János szállási épületeinél felbecsültek 6 vermet Banga Pál szállási épületeinél felbecsültek 12 vermet Német Mátyás szállási épületei közt találunk utalást, hogy majd a tanyákon is felváltja a vermet az „életes ház”, amelyet 22 forintra becsültek, szemben az 1-5 forintra becsült vermekkel. Egy jelentésben olvashatjuk, hogy a Csongrádi terrénumban az élet házak, tsíirök még eddig szokásba nem jővén nem találtatnak. Bemutatunk néhány más helységet a lógerrel kapcsolatban: Hollókő: [...] Nem csináltak minden földön ilyen szérűt, hanem közelebb hordták az életet a faluhoz, ott csináltak szérűt. Ott az út mentén, a vermeknél, ott volt jobbadán a szérű. Úgyis nevezték a földet: vermek. Hajdúböszörmény: Mindenki a maga udvarán nyomtatott, láger nem volt, azt csak Hadházán csinálták.20 Gyoma: A gabona szemnyerésének hagyományos régi eljárása - a városszéli lágerekben és a tanyákon lévő - szérűbe ágyazott gaz lóval és szekérrel történő nyomtatása.21 19 NAGY Gyula: Hagyományos földművelés a vásárhelyi pusztán. Budapest, 1963. 20 HOFFMANN Tamás: A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában. Budapest, 1963. 21 Gyomai tanulmányok. Szerk. SZABÓ Ferenc. Gyoma, 1977. 568. 16
