A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

TANULMÁNYOK - HERCZEG MIHÁLY: A városrész, ahol éltem... Susán - Lóger - Lakhat

Serház utca Kruzslic: malom köz Kolló kovács utcája Külső új utca Győré János utcája Gál Mihály köze Hódi Pál malom köz Koplaló korcsától jövő köz Tóth Deák Péter köze Falábú Kis Péter utcája

Zsarkó malom köz Barna János köze Zaka Pál köze Bőgi Kovács köze Lugosi kovács utcája Kistóparti utca Hajdai nagy töltés utca Olajos Tóth Samu utcája (Tóth Sámuel utcája)

Az uradalom mérnöke az 1830-as években térképet készített a város belterületéről.8 Az Új utcában csak 36 utcát tüntetett fel. A mai Klauzál utcát „Új utca” névvel jelöli. A belőle a Búvár utca felé benyúló kis vakközöket nem ábrázolta, csak a mai Konti utcát. Ezen a térképen a Búvár utca nem érte el a mai Ferenc utcát (csak a Garay utca kezdetének irányát). De az egykori érre emlékeztető „Zsodoma” szó nagybetűvel ki van írva. Ez a név nemcsak a Kistó-ér szinonimáját jelenti, hanem az itt található kétes erkölcsű lebujokra is utal (Szodoma). Hiányzik a térképről a Fűz, Rekettye, Egyed, Boris, Ilka, Eszter utca neve.

Az Új utca tized neve akkor tűnt el a hivatalos iratokból, amikor a város elnyerte a törvényhatósági joggal felruházott város rangját (1873). Úgy gondolták a város vezetői, hogy városiasabb a tizedeket római számokkal jelölni. így aztán összevonták Susán városrészt Lógerrel, és ebből lett a IV. tized. A több száz éven át megszokott Új utca név még jó darabig élt. Az iskolai anyakönyvekben továbbra is úgy szerepelt, hogy „Új utcai belső fiúiskola” (a református Újtemplom mögött). A mai Bajcsy-Zsilinszky utcai református óvoda helyén levő iskolát „Új utcai leányiskolának” írták. A mai Klauzál utcai iskola neve évtizedeken át „Új utcai külső református fiúiskola”.

A hétköznapi szóhasználatban Susánnak nevezik ezt a városrészt, amely a Kistó-értől keletre a Kis-tóig teijedt. Ennek a főutcáját Susáni Nagy Utcának hívta a nép, míg Új utca névvel jelölték a későbbi Vasút, majd Kállay, végül Bajcsy-Zsilinszky utcát. A Kistó-értől északra eső rész eredetileg Lóger névre hallgatott. 1890-ben a római számmal jelölt tizedeket fölváltotta a szintén római számmal jelölt kerületi beosztás. Lóger és Susán keleti része (a mai Tornyai János utcától kifelé) lett a VI. kerület, az attól nyugatra terjedő rész egészen a Bocskai utcáig a VII. kerület.

Magának a Susán szónak az eredete sok vitára adott alkalmat. Megfejtésében szótáraink nem segítenek. Szinnyei József Magyar tájszótára szerint a ’susa’ szó gubacsot vagy sulymot jelent, ami egy kicsit közelít a vízi világhoz. Az Új Magyar Tájszótár szerint a ’susa’ főnévnek pokolpatak a megfelelő szava.

8 Magyar Országos Levéltár. Károlyi Család Levéltára (a továbbiakban: OL KCSL), S 82-70/3.

12