A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

TANULMÁNYOK - HERCZEG MIHÁLY: A városrész, ahol éltem... Susán - Lóger - Lakhat

Mindkettő szláv eredetűnek sejti. Krékics József egyetemi tanár szerint zizegést, susogást, száraz falevelek (esetleg nádas?) zizegését jelentheti.9 Eszerint a Susán név valamely itt lakó szláv lakosságtól származhatott...

Egy másik vélemény szerint szláv anyanyelvű betelepültek hozhatták ezt a nevet. Valóban, a 18. sz. első harmadában több felvidéki falu lakói próbáltak itt megtelepedni. De írásokban semmi nyoma a Susán szónak. A földesúr 1776-ban Gömör vármegyéből is telepített ide római katolikus lakosokat, ám kimutathatóan nem erre a helyre. Kiss Lajos szerint: ,JSusány helység Közép Szlovákiában Rimaszombattól északnyugatra. Régebben Gömör vármegyéhez tartozott. Az alapszó az Ipoly mellékvize a Sucha patak, ennek a mellékén lakók a susániak”.10 11 A millennium évében Borovszky is azt írta, hogy a Szuha patak völgyében van egy Susány nevű katolikus kis község, 150 lakóházzal.11

A bökkenő csak az, hogy semmi adatot nem találunk arra, hogy abból a kis faluból ide költöztek volna, az 1786-ban betelepített katolikusok nem ott kaptak szálláshelyet. Egyébként Susány előfordult Zaránd és Pozsega vármegyékben is, de onnan való betelepülés nem valószínű. Igen meglepő, amit Bálint Sándor ír a szegedi dohánykertészek kirajzásáról. Szerinte sok olyan községben már volt Susán, ahol a dohányosok megvetették a lábukat. (Nota bene: A dohánykertészek mindig víz közelébe települtek, a palánták öntözése miatt. A vásárhelyi határban a Károlyi-uradalom szintén víz partjára telepítette a dohánykertészeit. A Tisza mellett Mártélyra, a Száraz-ér mellett Sámsonba. Azok viszont sohasem laktak Susánban.) Bálint Sándor szerint Törökbecsére 1820-ban telepített a föl- desúr a szegedi tájról gányókat a Susán városrészbe. Torontáltorda meg Jázova falurészei közt is ott találjuk Susánt. Úgyszintén Kiszomboron is. Bálint Sándor szóbeli adatközlőktől úgy hallotta, hogy Tápén Tiger, Gyöngyös, Bencfahát falurész mellett ott szerepel Susán is.12 Juhász Antal már nem találta írott nyomát ilyen nevű tápai falurésznek.13

Bálint Sándor Deszken is földrajzi névként említi Susánt a Kamerális töltés és szeged-makói út közt. A térképen több mocsaras rész közt szárazulat emelkedik ki. Az 1915. évi színes birtokvázlat már nadrágszíjparcellákra felosztva ábrázolja ezt a területet .Tótkeitek” néven.14

Ezt a Susán nevű 166 kh-nyi külterületi részt 1929-ben belterületté nyilvánították. Ennek nyoma van a levéltári anyagban! Hegyi András igenis tud a deszki Susánról. Ő adta meg a kulcsot a Susán meghatározásához: „ Olyan terület kapta ezt a nevet, amelyik nagyobb áradáskor sem került víz alá 15

9 TOLSZTOJ, Ilja Iljics: Szerb-horvát-orosz szótár. Moszkva, 1976.

10 KISS Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1978.

11 BOROVSZKY Samu: Gömör-Kishont vármegye. Budapest, 1896.

12 BÁLINT Sándor: Szögedi szótár. Budapest, 1953.

13 JUHASZ Antal: Tápé története és néprajza. Tápé, 1971.

14 CSML HL, Állami 10. sz. Földmérési Felügyelőség iratai, 90.

15 HEGYI András: Deszk története és néprajza. Szeged 1984.

13