A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
TANULMÁNYOK - BALOG GABOR: A Nagytakarék bérháza - Hódmezővásárhely, Andrássy u. 3.
ban jutott hozzá árverés útján.4 A vételre „az igazgatóság érdekeinek megvédése szempontjából” került sor, addig ugyanis a telek tulajdonosa Gullay Mihály, a takarékpénztár (1870 és 1876 közötti) választmányi tagja volt. A Gullay-féle ház helyiségeit bérbe adták, és azt - ahogy Fári Antal írta - „egészen 1896-ig csekély átalakítással a régi alakjában” tartották fenn.5 Az L-alakú épület mellett (az utcai vonalon) állott a Konstantinok ugyancsak földszintes üzlete a későbbi Szegfű utca 2. számnál (az Andrássy és Szegfű utcák keleti sarkán, a majdani Konstantin Aruház - és nem palota - helyén), valamint özv. Papy Józsefhé lakóháza a későbbi Andrássy utca 5. szám alatt. A Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár főutcai telkén egy esetleges építkezés gondolata már 1880-ban felmerült. Ez év december 19-én a Konstantin testvérek - mint háztulajdonosok - és a Nagytakarék megállapodtak abban, hogy a szomszédos épületeiket összekötő „végfalat” - az utcától befelé 8,63 méter hosz- szúságban - egyenlő arányú közös tulajdonnak tekintik. Az egyezséget dr. Hainiss József, Nagy András János és Lázár Mihály takarékpénztári igazgatók, Konstantin Emánuel, Konstantin György és Konstantin Péter, valamint Kristó Lajos (későbbi polgármester) és Kmetykó Károly tanúk írták alá. (Konstantin Péter ezúttal nem a pénzintézet alelnök vezérigazgatójaként, hanem háztulajdonosként szerepelt.) Ebben a „végfal” közösségének feltételéül kikötötték azt is, hogy a takarékpénztár „házának újonnan, vagy emeletre építtetése alkalmával ezen közös végfalat akadálytalanul és anélkül, hogy a szomszéd tulajdonosok vagy ezek jogutódai által gátoltatnék, bármikor alapjáig lebonthatja”.6 A Gullay-féle régi ház némi átépítése 1887-ben, a piactéri (később Kossuth téri) egyszintes, koraeklektikus széképület létrehozásával egyidejűleg ment végbe: az építkezési küldöttség kirendelése iránt is ugyanazon a napon, 1887. március 2-án jelentkeztek a tanácsnál mindkét építkezés esetében.7 Ekkortájt dőlt el véglegesen, hogy a Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár nem a korábban tulajdonába került, ám székházként nem funkcionáló Gullay-féle épületnél, hanem a csupán 1886-ban megszerzett piactéri háztelken alakítja ki megfelelő hivatali helyiségeit. Ennek magyarázata nem a Kossuth tér központibb jellegében keresendő, hanem - Fári Antal visszaemlékezése alapján - abban, hogy „az igazgatóság és a választmány tagjainak nagyobb része szívósan ragaszkodott azon helyhez, melyben a társaság működését megkezdte”8, melyet az 1868-as megalakulás óta béreltek. 4 Ez volt a Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár első, állandó rendeltetésre vásárolt házingatlana. A Kossuth téri székház telkét 1886-ban, a Hódi Pál utcai bérpalotáét 1904-ben vették meg. 5 FARI Antal: A Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár keletkezése és fejlődése 1868- 1898. Hódmezővásárhely, 1899. 40. 6 CSML HL Tan. ir. II. 3802/1900, 3123/1880. 7 Uo. II. 557/1887. Vö. H. 558/1887. 8 FÁRI Antal i.m. 51. 52
