A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
TANULMÁNYOK - BALOG GABOR: A Nagytakarék bérháza - Hódmezővásárhely, Andrássy u. 3.
A Nagytakarék főutcai (akkor még III/819. népsorszámú) udvartelkén, átépítés ügyében 1887. március 12-én tartott helyszíni tárgyalást a Jeney Gerő városi mérnökből és Baranyi Péter fogalmazóból álló építkezési küldöttség. A takarékpénztár képviseletében megjelent Konstantin Péter vezérigazgató és Fári Antal főkönyvvezető előadták, hogy a pénzintézet házának özv. Papy Józsefhé felőli részében, az istálló, valamint a kocsiszín helyén „a födél lebontása nélkül” 2 szobát és 2 mellékhelyiséget kíván létrehozni úgy, hogy az „építkezés folytán az özv. Papy Józsefhé telkére [...] szolgáló istálló ablakok megsemmisülnek, a kocsiszínen levő ablak azonban változatlanul hagyatván, az [...] az ide tervezett kamra ablakául fog szolgálni”. „Személyesen jelenlevő özv. Papy Józsefhé úrnő ezen építkezést illetőleg megkérdezvén semmi ellenvetést nem tett, sőt az eddigi, vele szomszédos istálló és ennek ablakai megszüntetését megnyugvással tudomásul vette.” A tanács 16-ai ülésén az építkezési engedélyt - a küldöttség véle- ményes jelentése alapján - azon feltételek mellett adta ki, hogy a volt istálló helyén épült falak alatt az alapgödör legalább 0,48 méter mélyen, a két szoba talaja pedig a padlószint alatt 1 méter mélyen „tiszta máshonnan hordott földdel lesz feltöltendő”, továbbá a falaknál „mintegy 0,20 méter mélyen vízmentesítő (izoláló) réteg”-et kell alkalmazni.9 Mindezek elkészülte után a Nagytakarék július 18-án jelentkezett az ön- kormányzatnál lakhatási engedély végett. A 20-ai küldöttség - mely Jeney Gerő városi mérnökből, dr. Berger Ferenc tiszti főorvosból, Pap Sándor bizottsági tagból, Baranyi fogalmazóból és Kátay István városi építési felügyelőből állott - az épület új helyiségeit „az építési szabályzat 38. §-a értelmében szilárdság, egészség és közbiztonság tekintetéből megvizsgálván, azt általában kifogástalannak találta”. így a tanács 27-én engedélyezte a házban való lakhatást, a küldöttségnek azzal a megjegyzésével, hogy „amennyiben talán ezt a körülmények és a szomszéddali viszony megengedné, kívánatos volna az éléstárra még egy második ablak alkalmazása, hogy azon helyiség szellőzése még tökéletesebben legyen eszközölhető”.10 A takarékpénztár - hasonlóan az épület többi részéhez - ezt, az istállóból és kocsiszínből újonnan kialakított „lakosztályt” is bérbe adta. Az utcai oldalon lévő üzlethelyiséget Grossmann Adolf kereskedő bérelte, aki még Gullay Mihály tulajdonossága alatt kezdte itteni működését. A régi Gullay-féle lak toldozgatása helyett egy teljesen újépítésü, emeletes bérház létesítésének szükségességét a Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár igazgatósága csak Fári Antal vezérigazgatóvá választása után mondta ki 1894-ben. Ennek megfelelően július 9-én jelentkeztek a tanácsnál építkezési küldöttség kirendeléséért. Két nap múlva, 11-én történt meg az első helyszíni tárgyalás, melyen Szikszay Dénes tanácsnok, Czukor Lajos fogalmazó, Fári Antal, valamint a Konstantin testvérek, özv. Papy Józsefhé és ifj. Gullay Mihály érdekelt 9 CSML HL Tan. ir. B. 558/1887. 10 Uo. E. 2014/1887. 53
