A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hódmezővásárhely időjárása 1921 és 1948 között - Szemelvények a helyi sajtó híreiből
Dűlőkön, kukoricaföldeken, mindenütt állt a víz. 1939. január 5. Befagyott a Tisza, 7- 10 cm-es jégréteg. Január 6-án a Tiszán jég között járt az atkai komp. Január 10-én a városban -14 fok, Külsőerzsébeten -12 fok volt. Január 22-én enyhe ködös idő van. ami nagyon veszélyes és csalóka. Főleg az influenzás megbetegedések számában érezteti hatását. Az bizonyos, hogy a tél vissza fog jönni, és kipótolja majd az elmulasztottakat. Március 22. Az enyhe február után mindenki azt hitte, megérkezett a tavasz. Ezzel szemben március első felében havas időt kaptunk. Éjszakánként -4, -5 fok volt a hőmérséklet. Eddig nem látható a vetésekben az időjárás káros volta. A gyümölcsösök terméskilátásai is kedvezőek. Május 1-jén a kutasi útfélen bőséges eső volt, sőt a körtöltésen kívül is a kutasi nyomáson. A város felett gyülekeztek a felhők, el-elsötétítette a Napot a borulat, de esni nem akart, pedig nagyon szomjas a föld, kívánja az esőt. Május 5-ére virradó éjszaka végre megeredt az eső. Jótékony fellegek hoztak borúlátót egünkre. 9 mm csapadékot mértek. Sok helyen nemcsak az árkok teltek meg, de még reggel is állott a csapásokon a víz. Jó eső volt Gorzsán, Kopáncson, Kutason, a Pusztán, Szőrháton, Ráróson. Május 11-én du. 6-kor sűrű záporral aprószemű jég esett, mely nem sok kárt okozott. A Szigetből, Kútvölgyről 5%-os jégkárt jelentettek. Külső-Szörháton valóságos felhőszakadás volt. Mártélyon eső sem volt. Este 9-kor nagy fellegek tornyosultak a város felett, és csakhamar megeredt az eső. Hirtelen eltemette a várost a jég. A Horthy Miklós úton az eső után egy óra múlva is fehér volt a föld. Szerencsére aprószemű jég esett. Május 12-én is jégverés volt. Kotacban, Szakállháton tenyérnyi vastagságban lepte el a jég a vetéseket. Atkában valóságos felhőszakadás volt. Mintha a Tisza öntött volna ki, úgy tele lettek vízzel a lapos területek. A folyton megújuló zivatarok nagy károkat okoztak a vásárhelyi határban, mert leginkább jéggel vegyesen esett. Az Adriai Biztosítónál 30 erzsébeti gazda jelentett be jégkárt, mivel a határt ért súlyos jégverés után még másnap is marokszám lehetett szedni a jeget. Júniusban nagyon sok jég hullott a mezőkre. A legnagyobb jégkárok Szikáncson és Hatrongyoson voltak. Július. Porfellegbe burkolózik az egész határ. Reggel, délben opálszínűvé válik az ég, és perzselő sugarait árulja a Nap. A piacon már 30-40 fillér volt egy kiló zöldbab. Az uborka ára is szépen megy felfelé. Kopáncson vannak olyan kukoricatáblák, melyek anélkül, hogy csövet hoztak volna, elszáradtak. De másfelé is a tüzes földeken szép lassan már szárad a töve a kukoricának. Külső-Tégláson és Kéktóban a legelők elszáradtak, a jószágok már alig találnak takarmányt. Július 25-én du. az elvonuló nagy fekete felleg csapadékának zöme a város utcáira hullott. Jutott belőle Kútvölgyre, Rárós- ra, Szőrhátra. Belsőerzsébeten is jó eső volt, Külsőerzsébeten csak a port verte el. A vásárhelyi határnak csak a fele ázott meg, de így is 1 millió pengőre becsülhető a haszon, amely az eső révén keletkezett. Szeptember. Egyes határrészeken 100%-os veszteséget okozott a forróság a tengeritáblákon. Vannak helyek, ahol 5-6 q termést tudtak nyerni. Nincs olyan határrész, melyiken átlagtermés lett volna. A legjobb helyeken is 50%-os lett a termés. Sok helyen csak 20%-a termett az átlagnak. Kopáncson, Gorzsán, Tiszaszélen, 282
