A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hódmezővásárhely időjárása 1921 és 1948 között - Szemelvények a helyi sajtó híreiből
Hullámtéren csak szárat vágtak, de csövet nem törtek. Október 5-én reggel szállingózni kezdett a hó. Apró pelyhekkel szemetelte be a száraz aszfaltot. Aztán kiderült az idő, s délben esni kezdett az eső. December 30-án —16,8 Celsius-fok volt a hőmérséklet, másnap mínusz 15.2 fok. 1940. január 1-jére sokat enyhült az idő. Január 11-én a reggeli -20,5 fokos hideg nagyon nehezen engedett. Délfelé még -15 Celsius-fokot mutatott a hőmérő. Január 17. Félelmetesre nőtt a Tisza jege. Bátran járnak rajta keresztül nemcsak a gyalogosok, hanem a teherrel megrakott kocsik is. Január 20-án a nagy mennyiségű hó az utakat teljesen betemette. Szinte teljesen megbénult a forgalom. Azt lehetett látni, hogy a lovakat vezetik a szánkó előtt, az autókat tolják, a vonatok rendszeresen késnek. A Kutasi úton volt a legnagyobb az akadály. A Pacsirta mellett, a Rostás szélmalomnál 2 m vastag hótorlasz volt. Január 21-én Bereczk Pál polgármester-helyettes 1 hetes hószünetet rendelt el a külterületi népiskolákban. Január 22-én hajnalban -21,6 fok és 39 cm vastag hó volt a vásárhelyi határban. Február 15-én 700 ínségmunkás birkózik Vásárhelyen a hóval. Február 16-án volt a legnagyobb hideg, -24 Celsius-fok volt hajnalban. Február 20. A MÁV Igazgatóság február 25-ig beszüntette a Szeged- Vásárhely-Békéscsaba, és a Vásárhely- Szentes közötti járatokat. Március 20. Sík tenger az egész puszta. A tanyák fala vízben ázik, sok már roskadozik. Ugyanez a helyzet a csomorkányi laposon, Gyulóban, Mártélyoldalon, Palában és a tófenéken. Március 26. Pünkösd vasárnapján a jég óriási károkat okozott. Búzát és más növényt vert el 3000 kh-on Héjjahalomtól Gorzsáig. Június 16-án rekkenő hőség szakadt határunkra. Június 17-én villámok gyúltak ki a levegőben, és vészterhes fellegek gyülekeztek. Az első eső du. 4 órakor jelentkezett. Utána egymásra tornyosultak a felhők, s kis szünet után újra és újra megújult a zápor úgy, hogy még este 10 órakor is reménytelennek látszott a helyzet. Villám villámot ért, a mennydörgés egy percig sem szünetelt. 100 éve nem volt ilyen eső. A Körös-Tisza-Maros Ármentesítő Társulat udvarán 113 mm csapadékot mértek. Mártélyon 35 mm, a Pusztán 32 mm, Külsőerzsébeten 49 mm csapadék volt. 60 családot lakoltattak ki, attól kellett félni, hogy rájuk omlik a tanya. Július 7. Még sok helyen csillog a víz a gabonatáblák végén. Gyúlóban is elvitt mindent a víz. Egy gazda 22 holdas búzatáblájáról leszivattyúzta a vizet, de mire az elment, kisárgult a gabona. Felszántotta a földet, és 100 napos kukoricát vetett bele. A kukorica kikelt szépen, de jött egy felhőszakadás, és elárasztott a víz újra mindent. Újra leszivattyúzta a vizet és bevetette az egészet kölessel. Július 16-án ítéletidő volt. Nagy villámlással megeredt az eső, s órahosszáig zuhogott. Néha rövid ideig szünetelt, hogy aztán újrakezdhesse. Reggel nagy csattogás kíséretében újabb felhő vonult keresztül határunk felett, melyből szinte dőlt a csapadék. Sok helyen megbontotta a vontatókat, széthordta a kereszteket, eláztatta a levágott gabonát. Kopáncson 56 mm, a városban 50 mm csapadék hullott. Augusztus 15. Mivel beállt a hűvös idő, szűnni kezdett a sertésvész, és sem a pestis, sem az orbánc nem szedte már olyan mértékben a vámot az ólakból. Úgy látszik 283
