A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
TANULMÁNYOK - BARACS GABRIELLA: Hódmezővásárhely mezőgazdasága 1949-1956
jöttek létre, mintagazdaságokként. 1948 közepén 99 ilyen állami gazdaság működött, kb. 40 ezer hektárnyi földdel. Számuk 1952-re 501-re gyarapodott, elsősorban az ún. tartalékföldekből, területük mintegy 1,1 millió hektárt tett már ki. 1952-1954 között érték el a csúcspontot, később némileg csökkent az állami gazdaságok száma. Termelési színvonaluk nem volt magasabb, mint a szövetkezeteké vagy az egyéni parasztoké.12 A hódmezővásárhelyi állami gazdaságok létrejötte 1949-ben megalakult a Derekegyházi Nemzeti Vállalat. Ennek szerves részét képezte a Hódmezővásárhelyen és környékén levő kulákgazdaságokból, nagybirtokokból kialakult levelényi, barattyosi, Kutasi úti és flcséri üzemegység. Külön kísérleti állomás-jelleggel Székkutason gyapottermesztési kutatóintézet működött, majd 1954-től a Székkutasi Állami Gazdaság. 1950-ben tagosítással bővült a már meglévő Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Szakiskola tangazdasága, 1959-ben pedig az algyői tangazdaság területével. 1950. január l-jével az üzemegységekből önálló gazdaságok alakultak. A Levelényi Állami Gazdaságban leginkább öntözéses gazdálkodással és rizstermesztéssel foglalkoztak. A Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgatóságának felügyelete alá tartozott. Négy évre rá, 1954-ben a Kopáncsi Állami Gazdaság nevet vette fel. Nagy reményekre jogosított a juhtenyésztő és a gyapjútermelő vállalaté lett ficséri gazdaság. Ezt 1958-ban a Székkutasi Állami Gazdasághoz csatolták. A barattyosi és Kutasi úti üzemegységek önállóan működtek állami gazdaságként. Kulákgazdaságok épületeiben helyezkedtek el, és kisüzemi felszerelésekkel kezdték az új életet.13 A Gorzsai Állami Gazdaság 1948-ban alakult, részben kisajátított, részben önként felajánlott állami földekből, a kerekszikáncsi, táncoshalmi és gorzsai határban. A hősi időben nagyon kicsi termelési erő, termelőeszköz állt rendelkezésre, a földön és az embereken kívül mindössze tíz pár lófogat, hat pár ökörfogat, három traktor és két cséplőgép. A Návay-féle nagybirtokon 1949-ben alakult meg a Kopáncsi Állami Gazdaság gencsháti kerülete. Ez 1952-től önállóan, Gencsháti Állami Gazdaság néven működött, főleg rizstermeléssel foglalkozott. 1950-ben az Aprómagtermeltető Országos Vállalat felügyeletével jött létre az Igási úti üzemegység. Főleg virág, dísznövény, gazdasági aprómag, vetőmag előállításával foglalkozott, 3630 holdon. Tíz év múlva a Délalföldi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet makói területét - 670 holddal - hozzácsatolták.14 A miniüzemek búzát, kukoricát, zabot, cukorrépát és takarmánynövényeket termeltek. Az állatállomány nem állt kiváló egyedekből, az első jószágot egyéni 12 GUNST Péter 1996. 137. 13 SZ. LUKACS Imre: Viharsarki állami gazdaságok 1949-1969. Szeged, 1970. 177. 14 Uo. 125. 178
