A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

TANULMÁNYOK - BARACS GABRIELLA: Hódmezővásárhely mezőgazdasága 1949-1956

parasztoktól vásárolták. A gépesítés sem volt korszerű. Gorzsán a fennállás második esztendejében nagy G-35-ös traktorral és egy lánctalpassal rendelkeztek. Sem elegendő gép, sem elegendő pénz nem volt.

Az egyéni gazdálkodók helyzete

Több alkalommal kiderült, hogy a város vezetése nem nézte jó szemmel az egyénileg gazdálkodó parasztok munkálkodását. 1949-ben megállapították, hogy csak a termelőszövetkezetek területén folytak rendben az őszi munkák. „Szabotálták” a kukorica betakarítását az egyéni gazdálkodó kis- és középparasztok, valamint a kulákok. Elhanyagolták a munkát, inkább elmentek a piacra.

Ebben az időben a határ 1/10-e volt tagosítva, tehát nagy területen nem találták megfelelőnek az őszi munkák ütemét. Helytelenítették, hogy a paraszt „hetenként kétszer akár szükséges, akár nem, hazajár a piacra és ezzel hetenként két munkanapot elveszít”.15

A beszolgáltatási rendszer által előírtakat nem, vagy csak nehezen tudták a gazdák teljesíteni, így ez adta a másik támadási felületet. Az 1949-50. évi zsírbeadással hátralékban lévőket a V. B. utasítására az Ipari és Kereskedelmi Osztály felülvizsgálta. Megállapították, hogy 100 kg-nál kisebb súlyú disznót vágtak le, ezért nem tudták beadni a zsírt.16 A terménybegyüjtési és zsírbegyűjtési jelentésekből kitűnik, hogy teljesíthetetlen kötelezettségeket sóztak az egyéni gazdákra, gyakoriak voltak a „padláslesöprések”.17 10%-os volt a kukoricabeadási kötelezettség, a szalmát, a bort is terhelte beszolgáltatási kötelezettség, a termést a kivetés után be kellett szállítani. 1950 decemberében például 15 vagon májusi morzsolt kukoricát kellett begyűjteni a „kukoricahétre".18

A tanyai lakosokat hátrányosan érintette, hogy 1950-ben több olvasókört is feloszlattak, így az Alsókopáncsi Olvasókört is. „Ingó vagyontárgyait a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetségének, míg az ingatlan vagyont Hódmezővásárhely thj. városnak juttatta.” Feloszlatták a Bodzásparti Gazdálkodók Önképzőkörét, valamint a Csícsatéri Olvasókört, a Kopáncsi és a Mátyáshalmi Olvasókört is.19

Ezek voltak az egyéni parasztság lehetetlenné tételének első lépései. A tanyai lakosság politikai, szakmai, kulturális-szórakozási alkalmainak színterei

15 CSML HL, Hódmezővásárhely Város Törvényhatósági Bizottságának iratai, Közgyűlésijegyzőkönyvek, 298/1949. kgy. sz. 2.

16 Uo. Hódmezővásárhelyi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai (a továbbiakban: VB ir.), 5200/13-3/1950.

17 Sokszor a parasztok a boltban vettek zsírt, hogy be tudják szolgáltatni az előírt beadási mennyiséget.

18 CSML HL VB ir. 5200-21-1/1950.

19 Uo. VB jkv. 1950. 4, 20-22. A határozat a Belügyminisztérium 1/750 Cs.M.B. IV. 3. sz. rendeletére hivatkozott.

179