A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
TANULMÁNYOK - BARACS GABRIELLA: Hódmezővásárhely mezőgazdasága 1949-1956
vetették fel a tagok, hogy amennyiben nem biztosítják részükre a kenyérgabonaellátást, más munkaterületen helyezkednek el. Gyakran előfordult ebben az időszakban, hogy a dolgozó tagok részére a napi kenyérszükségletet rövidlejáratú hitelből vásárolták meg a tsz-ek. 1952. augusztus és szeptember hónapokban ismét részleges tagosítások voltak Hódmezővásárhelyen. A tagosítás 1356 dolgozó parasztot, 186 kulákot, 4 állami gazdaságot, 1 tangazdaságot és 17 termelőszövetkezetet érintett.6 A tagosítások egy részénél a dolgozó parasztok sérelmesnek tartották földjük cseréjét. Bizonyság erre, hogy az új földterület birtokba adásánál sok gazdálkodó nem jelent meg arra hivatkozva, hogy nem kapta meg az értesítést. Akik pedig megkapták az értesítést, azok sem siettek átvenni a csereingatlant. Az állatállomány sem fejlődött megfelelően a város termelő- szövetkezeteiben. Ennek okai részben tenyésztési problémák és az, hogy a termelőszövetkezetek takarmánygabonáját szétosztották, vagy megpróbálták szétosztani. (Konkrét eset a Ságvári és Alkotmány termelőszövetkezetben, hogy a párttitkár közbelépésére volt szükség, hogy a kukorica további szétosztását megakadályozza.) Oka továbbá a sok feketevágás, mely szintén akadályozta az állomány gyarapodását. Mindezek ellenére volumenében valamelyest növekedett az állatlétszám és állatsürűség. A termelőszövetkezetek gépellátottsága kissé emelkedett az elmúlt évekhez viszonyítva. 1952-ben az alábbiak szerint alakult: 13 db aratógép 63 db vetőgép 81 db lókapa 78 db nehéz fogas 25 db robbanómotor 2 db magtisztító 19 db fűkasza 135 db fogatoseke 38 db lógereblye 63 db vetőgép 28 db kalmárrosta A termelőszövetkezetek és a gépállomások „A szövetkezetek kézbentartását segítette elő az állami gépállomások rendszerének kiépítése, szintén szovjet mintára.”7 A hároméves terv időszakában országszerte sorra alakultak a gépállomások, s velük együtt a megyei gépjavító vállalatok, ill. alközponti javítóműhelyek. Vásárhelyen első ízben a Kutasi út mellett kapott hat hold földet a rajta lévő Nagy Varga-féle tanyával a Földműves Szövetkezet, hogy valóra váltsa tervét, és gépállomást hozzon létre. Ez akkor, a kezdet kezdetén még nem traktorállo6 1949-től folyamatosan támadások érték a kulákokat. A helyi sajtóban naponta jelentek meg ilyen témájú írások. A korabeli sajtó címszavainak gyakorisága, elemzése alapján kitűnt, hogy 1949-ben január 1-jétől október 29-ig 1934 cikkből 59 foglalkozik a kulák- problémával, 1951-ben 1188 cikkből 58. 7 GUNST Péter 1996. 137. 175
