A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)

TANULMÁNYOK - MARGITTAI LINDA: A zsidók kitiltása a hódmezővásárhelyi piacokról és vásárokról

az ennek mikéntjét részletező intézkedést megküldeni. Budapest Székesfőváros Vásárcsarnokainak Igazgatósága ezt készséggel meg is tette.14

Közben az elsőfokú iparhatóságként funkcionáló közigazgatási ügyosztály tanácsnoka Csanád megye alispánjánál is tudakozódott, mondván, hogy felkeltette a figyelmét az alispánnak a budapesti lapokban megjelent intézkedése, amellyel egy bizonyos 80.158/1922. K. M. sz. rendeletre való hivatkozással a zsidó kereskedőket a piacokról kitiltotta. Mivel pedig október 11-én Vásárhelyen országos vásár lesz, addigra a város is hasonlóan szeretne eljárni, viszont nem ismerik az említett rendeletet, és a legszorgalmasabb utánajárás ellenére sem sikerült azt megtalálni. Az alispán természetesen kész volt megosztani azt a közelgő vásár miatt egyre türelmetlenebb, intézkedést sürgető iparhatósággal. Egy héttel az esemény előtt a tanácsnok tájékoztatta a polgármestert, hogy a budapesti lapok értesítései szerint már Pest és Heves vármegyék alispánjai, valamint Kecskemét, Szeged, Újpest és Makó városok polgármesterei is kitiltották a zsidó kereskedőket és iparosokat piacaikról, és aggodalmának adott hangot, miszerint Hódmezővásárhely ki van téve annak a veszélynek, hogy megfelelő intézkedés hiányában a környék piacairól száműzött zsidók az október 11-12-i vásáron a várost „megszállják". Sürgette tehát, hogy a helybeli keresztény kereskedők, iparosok és őstermelők védelmében és érdekében a városvezetés ne habozzon a fentiekhez hasonló szellemű rendelkezést tenni.

Nyilván a polgármester is úgy ítélte meg, hogy a tanácsnoknak igaza lehet, és az ügy nem tűr semmiféle halasztást. Pár nap múlva a helyi lapok szerkesztőségei hirdetmény formájában tájékoztatták a lakosságot, hogy Endrey Béla polgármester október 5-én kelt 3735/1940. ein. sz. határozatával akképp rendelkezett, hogy az 1939:IV. te. 12. §. értelmében Hódmezővásárhely város területén az országos és heti vásárok (piacok), valamint napi piacok alkalmával zsidó kereskedők, iparosok, továbbá mezőgazdasági termények és élőállatok árusításával, valamint az ezzel kapcsolatos bizományi ügyletek lebonyolításával foglalkozó zsidók vásártereken, piacokon, illetve erre a célra kijelölt közterületeken helyet nem foglalhatnak, ott semmiféle üzleti tevékenységet nem folytathatnak.15 16

A Vásárhelyi Reggeli Újság a mínuszos hírek között tudatta olvasóival, hogy az őszi vásáron a zsidók már nem kívánatos személyek: Pest vármegye régen elrendelte, Mikolcon [sic!], Debrecenben, Szegeden pedig utóbb történt ilyen irányú intézkedés és most Vásárhely hatósága is kiadta a rendeletet.16 Az 1939. évi országgyűlési választási vereségéért is jórészt a zsidókat okoló Kun Béla által főszerkesztett újság részéről - amely általában részletesen, helyeslőén és többnyire alig burkolt kárörömmel közölte a zsidókat újabb és újabb formában korlátozó intézkedéseket - meglepően szűkszavú és tényekre koncentráló

14 CSML HL Polgm. Hiv. ir. Közigazgatási iratok (a továbbiakban: Közig, ir.), 392/1940. - ide csat.: 493/1940. - 30271/1940.

15 CSML HL Közig. Üo. ir. 5929/1940.

16 VRÚ, 1940. okt. 8. Az őszi vásáron már nem árusíthatnak zsidók.

119