A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
TANULMÁNYOK - MARGITTAI LINDA: A zsidók kitiltása a hódmezővásárhelyi piacokról és vásárokról
felgyorsítani a folyamatot;9 ezekben a kezdeményezésekben a városvezetés többnyire partnernek bizonyult. 1940 őszén a Hódmezővásárhelyi Ipartestület szabóosztályának több tagja beadványt intézett a testület elöljáróságához, hogy a zsidótörvény értelmében a zsidóknak a piacokról és vásárokról történő kitiltását szorgalmazza, kérve a vezetőséget, tegyen ilyen irányú lépéseket a törvényhatóságnál. Az Ipartestület elöljárósági ülésén azonban végül csupán az előterjesztés tudomásulvételére volt szükség, mivel az intézkedés időközben meg is történt,10 * amire ha jogszabály nem is, de elöljáró példa volt: a precedenst Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye teremtette, ahol a zsidótörvények végrehajtása során országosan is általánossá váló bürokratikus és törvénytelen antiszemitizmus gyakorlata leginkább kiteljesedett, és ahol 1938 januáijától a német megszállásig az alispáni posztot az egykori gödöllői főszolgabíró, és később belügyi államtitkárként a deportálások egyik fő irányítója, vitéz Endre László töltötte be." 1940 tavaszán a MEP Józsefvárosi Iparos Szervezetének kérésére Endre megtiltotta a zsidók piaci és vásári árusítási engedélyeinek további kiadását, és intézkedett a már érvényben lévők visszavonásáról. A Vásári és Piaci Kereskedők Országos Ipartársulatának minden tiltakozása, mellyel megpróbálta elérni, hogy a tagjai között lévő zsidóknak adják vissza az árusítási engedélyt, ha már újat zsidóknak úgysem adnak, süket fülekre talált. Hiába érveltek azzal, hogy az intézkedés csak a szegény, sokgyermekes családokat sújtja, kik, ha pár napig nem keresnek, nincsen betevő falatjuk, és kérték az alispánt, hogy kegyelmezzen meg ezeknek a sorsüldözött családapáknak és családanyáknak, akik ártatlanok abban, hogy a zsidó vallásban születtek; hasztalan apelláltak a keresztény vallás könyörületességre intő alapelveire. A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége még csak választ sem kapott a beadványára, amelyben legalább a második zsidótörvény által mentesített 50 százalékos hadirokkantak és hadiárvák számára kérte az engedélyek visszaadását, hivatkozva arra, hogy az éhező hadirokkantak látványa igen rossz hatással van a hazafias szellemre... Endrének esze ágában sem volt visszavonni a rendeletét, ehelyett inkább a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter elé küldte. A miniszter rábólintott a kezdeményezésre, így az alispán 1940. október 22-én kiadott rendeletével általános érvénnyel kitilthatta a zsidókat a piacokról és vásárokról. A döntés országszerte követőkre talált. Miskolc polgármestere 1940 júliusában tiltotta ki a zsidó cukorka- és bazárárusokat a búcsúkból. A helyi Kiskereskedők és Kisiparosok Egyesülete kiállt zsidó tagjai mellett: Ezen rendelkezés sok szegény tagunkat súlyos anyagi károsodással sújtja, pedig ezek az árusok teljesen letört egyének és minden fillérre szükségük van. Tisztelettel kérjük, mél- t áztass ék ezen rendelkezést hatályon kívül helyezni, ne legyen ezen embertelen9 KÁDÁR-VÁGI 2005. 63. 10 Vásárhelyi Reggeli Újság (a továbbiakban: VRÚ), 1940. okt. 17. Zsidók piacozásáról. " KÁDÁR-VÁGI 2005. 61. 117
