A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)

ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hírhedt vásárhelyi bünperek

Ha nem restellnének benézni a főgimnázium régiségtárába, az országos hírű néprajzi múzeumba, hol az alföld ilyemiemű kincsei garmadában vannak... A költő Bródynak megbocsátunk. Fáradt elme, egy kiégett vulkán, mely valamikor igaz tüzet dobott ki kráterén. Most azonban a régi hatalmas mélységben nincs egyéb lomha, élet nélkül való, többé föl nem ismerhető salaknál. De a kolozsvári Hanzy úrhoz van még pár szavunk, kinek csak részben lett bemutatva az ország legmagyarabb városának önmaga által teremtett kultúrája. Bizony, Hanzy úr nem szép és nem jó erkölcsre valló cselekedet, így rúgni most vissza megveszekedett szamárként ahhoz a régi gazdájához, akitől pár napig takarmányt kapott, hogy éhen ne pusztuljon el ékes kultúrmissziója teljesítése közben.” [Utalás színészmúltjára]49

Ez már Bródy Sándornak is sok volt. Ismét tollat ragadott a „füstölgő vulkán”, és az Újságban bocsánatkérések között lekicsinylőleg nyilatkozott városunkról, annak népéről, a vidéki újságírókról és a vidéki újságokról - a Vásárhely és Vidéke szerkesztősége felmentve érezte magát a válaszadás alól, mivel Bródy Sándor a következő véleményt fogalmazta meg: „...A vásárhelyi újságírás az utóbbi időben annyira lealacsonyodott, hogy szégyenkeznünk kell miatta, sőt védekeznünk is kell ellene, mert az is a méregkeverésnek egy nemét képezi.”50

A törvényhatóság 1909. július 22-i ülésén nagy szótöbbséggel elhatározta, hogy Hanzy, a „városunkat, becsületes derék népünket kipellengérező kolozsvári hírlapíró ellen rágalmazás miatt sajtópert indít”. Másnap a Spilka Antal főispán elnöklete alatt összeülő rendkívüli közgyűlésen Kmetykó József főjegyző a tanács nevében ismertette Csáky József főügyész perindítványát: „Műveletlen, feslett erkölcsi felfogások, bűnös, erőszakos bujaságok típusa ez a város. Akik ez ellen protestálnak azok mind kivételek. Élnek csak ott, s valóban sajnálni lehet őket, hogy a huszadik században meg kell alkudniok a helyzettel s a bűnös felvilágosodottság korában barbár invázióktól rettegve kell élniök”. A sajtóper megindítását tekintve a törvényhatóság nem volt egységes, egyesek nem tartották méltónak a törvényhatóság tekintélyéhez, hogy városunk bárkivel perbe szálljon. Ellene szólalt fel Szűcs József, Wilheim Arnold, Hódy Mózes és Csáky Lajos, mellette pedig Kun Béla, Juhász Mihály, Bibó Lajos, Csáky Ferenc és Kun Miksa. 54 igen és 8 nem ellenében úgy határoztak, hogy a közgyűlés megindítja a bűnvádi eljárást. Bródy Sándor cikke felett pedig megbotránkozásukat fejezték ki.51

49 VV, 1909. júl. 11.

50 Uo. 1909. júl. 13.

51 Uo. 1909. júl. 23.

438