A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: „Nem érdemes termelni, mert úgyis elvöszik”. Beszolgáltatás 1945 és 1956 között

Kulák az kulák marad — mint Sz. V. L. 35 kát. holddal rendelkező hódmezővásárhelyi kupecparaszt is példázza, akiből csak - saját bevallása szerint — majd a sárgaföld szívja ki a dolgozó paraszt iránti gyűlöletét. Alighogy kiszabadult a börtönből, rövid idő elteltével felesége, fia és lányai segítségével padlásán egy szekrénynyi fehérneműt falazott be, a disznóól sarkába pedig több ezer forint értékű aranyat, mondván „ne tudjanak semmit lefoglalni adóba”. A tanács ellenőreinek feltűnt, hogy a hosszú épületnek, milyen rövid padlása van, mikor

8.000 forint adóhátralékának megfizetésére szólították fel. A falbontás közben Sz. V. L. és felesége rátámadt a három ellenőrre, kiknek a közelben gyakorlatozó katonák siettek segítségükre. Nyomozás során a padláson megtalálták Horthy Miklós képét és egy Éljen a király, éljen Vilmos császár! feliratú falvédőt. 5 évre és teljes vagyonelkobzásra ítélték.

H. F. és felesége, M. G. hódmezővásárhelyi lakásán 113 kg zsákba dohosodott lisztet, 19 db 1 kg-os csomagolt lisztet, 75 kg cukrot (ebben 2 kg az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből való) 60 kg zsírt, 8 kg gyümölcsízt, 300 méter szövetet, nagy mennyiségű Munkás cigarettát és 1,60-as dohányt, 30 liter petróleumot, 6 pár kér ékpár gumit, 111 darab pumpacsövet, 81 db kerékpárláncot, 27 sár hány ót, 19 kg kerékpárküllőt találtak. Elrettentő példaként a tetteseket kiültették a Sztálin utcai ruhabolt kirakatába, hol a nézőközönség felháborodva szemlélte a nagymennyiségű árut. Egyik néző felháborodva jegyezte meg: „ Egy percig sem hagynám élni, ki ilyet mer tenni. ”

Rákosi Mátyás: „Ezek az elemek abban a pillanatban, mikor velük szemben lanyhul az éberség, azonnal működésbe lépnek és nem egyszer jelentékeny károkat okoznak a népi demokráciának. Ezért fokozni kell az éberséget és lankadatlanul folytatni kell a tőkés rendszer minden maradványával szemben a harcot”.

A székkutasi Petőfi Tsz tagsága nem értette meg, hogy az osztályharc közepette mi a kötelessége, nem értette meg, hogy szét kell nézni alaposan a portáján, és meg kell tisztítani sorait a kulákoktól. Elaltatta éberségüket az eredményes gazdálkodás. A tagok hatalmas mennyiségű terményt és pénzt kaptak munkaegységenként, és azt hitték, most már nincs más tennivaló, csak kényelmesen besétálni a szo192