A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - SULYOK DÁVID: Alföld-e az Alföld? Első-e az első? - A Bakay-kút az első artézi kút az Alföldön?

megegyeznek. A hévforrás előleges vegyelemzése még a fúrás folyamatja alatt Molnár János gyógyszerész úr által, aki a hazai ásványvizeink megvizsgálása körül magának nagy érdemeket szerzett, foganatosíttatván, ezen vegyelemzés a gyógyszerészeti hetilap 1877. évi 51. számában tétetett közzé.”

A forrás vize később a Városligeti-tóba ömlött, azután átvezették alatta az ún. Nádor-szigetre, ami a mai Széchenyi-gyógyfürdő és környéke. 1881-ben kezdetleges fürdőt létesítettek a víz gyógyászati célokra való felhasználása érdekében. A kibővített strand- és gyógyfürdőt - ami 1,92 hektár beépített területet jelent - 1927-ben adták át a nagyközönségnek. Ekkor kiderült, hogy a Városligeti I. forrás vize nem elegendő e nagy fürdő fenntartásához és üzemeltetéséhez, ezért több vizsgálat elvégzése után 1936-ban megkezdték a második kút fúrását. 1256,1 m mélyen 76 fokos gyógyvizet találtak, amiből 24 óránként 6000 köbméter tört a felszínre. Bár ez a jelenlegi témát nem érinti.

Közvetlenül a kút fölé, a deszkaépítmény helyére nem sokkal később Ybl Miklós tervezett gloriettet, amelynek falikútjából folydogált a termálvíz. Az 1884-ben emelt építményt azonban 1895-ben, az ezredéves emlékmű építésekor elbontották, s később a Széchenyi-he- gyen állították fel újra. A forrás aknáját befedték, mögé került nemsokára a hét vezér-szoborcsoport.

A kút ma is megvan a föld alatt, lefedett aknában. Részben ez táplálja ma is a Széchenyi fürdőt, bár 1937-ben újat is fúrtak. A vezérek szobrai és a hősi emlékmű között, a tér burkolatában bronztábla emlékeztet Zsigmondy világraszóló teljesítményére: „E helyen fakasztott 74 C fokú, percenként 831 liter hozamú hőforrást tudományos vizsgálatai alapján végzett 971 méter mély fúrással 1878. I. 21-én Zsigmondy Vilmos bányamérnök. E ma is működő forrás tette lehetővé a városligeti artézifurdő létesítését.”

Zsigmondy Vilmos életrajzából kitűnik, hogy 1868-ban kezdte meg a városligeti kút fúrásának munkálatait, amelyet 1876-ban unokaöccsének, Bélának adott át. (Zsigmondy Béla nevéhez fűződik a mi Bakay-kutunk fúrása.)

95