A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - SULYOK DÁVID: Alföld-e az Alföld? Első-e az első? - A Bakay-kút az első artézi kút az Alföldön?

Következtetések, lehetőségek a megoldásra

Az eddig leírtakból világosan látszik, hogy kétséges a Bakay-kút elsősége: a budapesti kutak éppúgy megelőzik időben, mint a püspökladányi, melyek mindegyike a tág értelemben vett Alföldön helyezkedik el.

Amennyiben ragaszkodunk a jelenlegi tábla szövegéhez, akkor az ötödik alföldi artézi kutat találjuk városunkban. A leghelyesebben mégis akkor járnánk el, ha „városunk első artézi kútja” feliratot vésnénk az emléklapra.

Mindössze a tisztánlátás miatt találtam fontosnak eloszlatni egy tévhitet. Továbbra is nagy becsben tartjuk a Bakay-kutat, hiszen egyike a városképet meghatározó kútjainknak. Erősíti bennünk a „Vásárhely a kutak városa”-képet; a Hódmezővásárhelyre érkező fáradt utazók - legnagyobb megelégedésükre - a város kútjainál olthatják szomjukat, nem úgy, mint a legtöbb hazai nagyvárosban.

Felhasznált irodalom

Schaffer X. Ferenc: Általános geológia. Budapest, 1919.

Vendl Aladár: Geológia. I. kötet. Budapest, 1951.

Majzon László - Teleki Géza: A városligeti II. sz. mélyfúrás (Szent István forrás) = Hidrológiai Közlöny, 1940.

Sárfalvi Béla - Dr. Tóth Aurél: Földrajz. I. Budapest, é. n.

Zsigmondy Vilmos: A városligeti artézi kút Budapesten. Budapest, 1878.

Bélteky Lajos: A budapesti hévízfeltárás fejlődése: „ Budapest hévizei”. Budapest, 1968.

Liebe Pál - Lorberer Árpád: Az áramlási és hőmérsékleti viszonyok összefüggésének vizsgálata karsztsor hévíztárolók esetében. Budapest, 1978.

Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei. Szeged, 1983. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből, VII. kötet)

Kotán Edit: Láthatatlan kincs a város alatt = Természet Világa, 1998. június.

96