A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)
TANULMÁNYOK - SULYOK DÁVID: Alföld-e az Alföld? Első-e az első? - A Bakay-kút az első artézi kút az Alföldön?
33-ban Budapesten, az akkori Alkotás u. 273. sz. telken végeztek 150 méteres fúrást, ahol már artézi vizet találtak. Ennek tükre 6,32 méternyire ugyan a felszín alatt maradt, de feljegyzések szerint még a legerősebb szivattyúzásra sem szállt alább. Az 1860-as években Debrecenben, Nyíregyházán, Szatmáron, Hódmezővásárhelyen, Versecen fúrtak kutakat, bár mindezek csak kísérleteknek bizonyultak. Később a Zsigmondyak színre lépésével a hazai kútfúrás történetében új fejezet vette kezdetét. A margitszigeti és városligeti sikerek az Alföldön máshol is felkeltették az érdeklődést az artézi kutak iránt. Legelőször a Debrecentől kb. 47 km-rel DNY-ra fekvő püspökladányi pályaudvaron fúrtak egy 209,51 méter mély artézi kutat 1878-79-ben. Ezt követte a mi Bakay- kutunk. A budavidéki artézi hévizek táblázata* Tektonikus eredetű artézi víz Mélysége (m) Térszín fölé szökött (m) magasra Kifolyó víz hőfoka (C°) Vízmenny. naponként hektoliterekben Budapest- városligeti artézi kút (1878) forró hévvízre 970 13 74 12.000 Budapest- margitszigeti artézi kút (1867) hévvízre 118 9 44 56.800 A margitszigeti kútról József főherceg kérésére a Margitszigeten 1866. december 21. és 1867. május 13. között végezte el Zsigmondy Vilmos az első fúrást, * Részlet SCHAFFER X. Ferenc: Általános geológia című munkájából. 91
