A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - SULYOK DÁVID: Alföld-e az Alföld? Első-e az első? - A Bakay-kút az első artézi kút az Alföldön?

mely elméletét bizonyítani volt hivatva (az elméletről később lesz szó). Bár a fúrás sikerrel járt, 118,53 méteres mélységben 43,8 fokos vizet talált, de feltételezését mégsem igazolta teljesen, mert a víz nem volt melegebb a budai forrásokénál. A margitszigeti fürdőélet kialakulását viszont ez tette lehetővé. Elmélete teljes bizonyosságához keletebbre kellett fúrni. Ehhez kapott engedélyt és támogatást Pest vezetőitől. A sziget eredetileg 102,5 m magasan volt a tengerszint felett. Az árvizek miatt ezt feltöltéssel 104,85 m-re emelték.

Ezek után vizsgáljuk meg, hogy Pest, illetve a Városliget besorolható-e a fentebb említett alföld-meghatározásokba! A Városliget talaja folyóhordalék (homok, kavics, agyag: a mai Nagykörút vonalában húzódó Duna holtágának és a Rákos pataknak volt árterülete). Átlagos tengerszint feletti magassága 103-104 méter. Azaz alig 25 méterrel van magasabban Vásárhely utcaszintje fölött. Vagyis a Városliget mind geológiai, mind pedig tájföldrajzi értelemben szerves része az Alföldnek!

A városligeti kutakról

A Városligetről már a 13. századból találhatunk feljegyzéseket, ami akkoriban a margitszigeti apácák birtoka volt, de a fokozatos terjeszkedés miatt Pest városának is szüksége lett volna rá. Szüntelenül folytak a birtokháborítási perek, végül a város tulajdonába került a terület. A pestiek legelőnek használták, ezért kapta az Ökördülö nevet. A 18. század végén Boráros János kezdeményezte a terület mulató- és üdülőhellyé alakítását, hogy közadakozásból formálják ligetté az Ökördü- lőt. 1808-ban kezdődött meg a dűlő kulturált parkká alakítása, majd a 19. század végére, a millenniumra elnyerte csaknem mai formáját.

92