A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - BALOG GABOR: A városi jog megszerzése, a rendezett tanács bevezetése Hódmezővásárhelyen, 1848-1849. április

az igazság megtalálása körül forgott,41 ami összhangban állt a fontosabb politikai szereplők, a tanácstagok bíráskodási tevékenységével is. Ez a fajta helyi politika mintegy alulról táplálkozott, a vezetők és a vezetettek közti viszony egyenlőségéből eredt, az elöljárók ugyanis „egy személyben bírák, atyák, barátok és feljebbvalók voltak - mindenkire nézve”.4" A választások nem versengő pártok vezetői és nem pártok, hanem egyéni jelöltek képességei között folytak. A szabadságharc idején, annak rövid élete és bukása miatt nem alakulhattak ki intézményesített pártok, ezért e deliberatív politika az 1867-70-ben kezdődő pártosodással tűnt el.

A szabadságharc leverésével az 1849 tavaszán megválasztott tanácstagok és képviselők elvesztették tisztségüket. A neoabszolutizmusban (az 1861-es rövid alkotmányos időszakot kivéve) Hódmezővásárhelyen - felettébb hasonlóan a 20. század második felében lévő „tanácsrendszerhez” - egyáltalán nem volt önkormányzatiság. A rendezett tanácsot „a Bach és Schmerling kormányok is meghagyták..., csakhogy az ő rendszerük alakjában”,43 az alkotmányosság látszatát keltve csak névleg. De éppen emiatt jelentett a rendezett tanács valódi városi jogot, hiszen még az 1848:XXIV. te. is csak rendezett tanácsú „község”-et említett, az önkényuralomban azonban a szabad királyi és rendezett tanácsú városokat egyformán kezelték, Vásárhely városi jogállása ekkor tudott megszilárdulni. 1865-ben ugyan községi szintre esett vissza, ám midőn a kiegyezéssel „a Schmerling lovag alkotmányos kártyavára is összeomlott”,44 rögtön megindult a törekvés a törvénytelenül elvett rendezett tanács visszaállítására, melyet 1870-re - a megyével szembeni nagy küzdelmek árán - sikerült kiharcolni. Ez mintegy előfeltételét jelentette a törvényhatósági jog 1873-as elnyerésének.

A rendezett tanáccsal felruházott városok szervezetét (is) az alkotásakor ideiglenesnek szánt 1848:XX11I. te. rendezte. A részletes szabályozásra azonban csak 1871-ben került sor, így addig e törvényt alkalmazták nemcsak 1849-ben, hanem azokban az alkotmányos idö41 KÖRÖSÉNYI András: Vezér és demokrácia. Budapest, 2005. 17-19.

42 SZEREMLEI Sámuel V. 496-497.

43 VK, 1870. ápr. 3.

44 Uo. 1870. márc. 6.

55