A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)
TANULMÁNYOK - BALOG GABOR: A városi jog megszerzése, a rendezett tanács bevezetése Hódmezővásárhelyen, 1848-1849. április
tartott tisztújítás alkalmával került sor, amely 1771-től 1848-ig november elején (1847-ben 7-én) zajlott le. Míg az esküdteket és egyes tisztviselőket (pl. a jegyzőket) közvetlenül választották, addig a bíróválasztás - az urbárium és a törvény értelmében - földesúri jelöléssel történt, azon az uradalom képviselője (általában főügyésze, más néven tiszti ügyvédje), a szolgabíró és a megyei esküdt is jelen volt. Az uradalom képviselője - az addigi bíró mellett - az esküdtek közül három személyt jelölt, akik közül kellett az összegyűlt lakosoknak megválasztani a bírót. Ezután került sor az esküdtek és jegyzők választására, legtöbbször a tisztek részvétele nélkül.16 1847-ben azonban az uraság képviselője végig jelen volt, közreműködött az esküdtek megválasztásánál, sőt - a bizonytalanságra sok okot adó - községi törvényre (1836:IX. te.) hivatkozva a jegyzők választásába is bele kívánt (volna) folyni, csakhogy ez „a nép közül ns Török Bálint Úr által” a törvényt értelmezvén, „megtagadtatott”.17 A nép nemcsak hogy évenként választotta a végrehajtás felelőseit, hanem igyekezett minél inkább többszereplőssé tenni e hatalmat, és „a tanácsban is helyet követelt magának”. Egyre több esküdtet választott a testületbe, majd számukat az urbárium 24 főre szorította, habár fontosabb ügyekben tizedenként legalább 5 gazdával tanácskoztak.18 A tanácsülések ezen kívül nyilvánosak voltak, azokon bárki részt vehetett, így a közösség az összes létező ügy menetelét, még a legkisebb intézkedéseket is figyelemmel kísérhette. Az 1848-as törvényhozás megszűntette a földesúri hatalmat, eltörölte a rendiséget, melynek nyomán jogegyenlőséget vezetett be: a jobbágyok polgárokká váltak. Vásárhely kikerült a Károlyi grófok keze alól, és elindulhatott az önállóság és a várossá fejlődés elérésének útján. A „szabad királyi városokról” szóló 1848:XXIII. törvénycikk a polgári átalakulás és a népképviselet elvének megfelelően szabályozta a városokat. Emellett meg akarták szüntetni azon visszás helyzetet - mely eddig fennállott -, hogy egyes mezővárosok, amelyek város nagyságú népességgel rendelkeztek, jogilag csupán „köz16 SZEREMLEI Sámuel V. 499., 502-503. 17 CSML HL Népgy. jkv. 1847:429. 18 SZEREMLEI Sámuel V. 499-500., 503. 47
