A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - BALOG GABOR: A városi jog megszerzése, a rendezett tanács bevezetése Hódmezővásárhelyen, 1848-1849. április

ség”-nek minősüljenek, így ugyanaz a feudális jellegű községi szabályozás vonatkozzon rájuk, mint bármely kisebb településre. A polgári forradalom hatására keletkezett áprilisi törvények ideiglenesek voltak (annak szánták őket), így a városok és a községek részletes rendezésére nem került sor. Emiatt a szabad királyi városi címhez, és azok különállásához (nem tartoztak a megyei igazgatás alá, önálló törvényhatóságot képeztek) ekkor még nem mertek nyúlni, méretüktől függetlenül megtarthatták azt, s az sem merült fel, hogy valamelyik mezővárost a szabad királyi városok sorába iktassanak. A kiharcolt egyenlőség elvéből eredően azonban az ekkor önálló országgyűlési választó- kerületté előlépett mezővárosok a községi választásról szóló 1848:XXIV. törvénycikk 1. §-ában lehetőséget kaptak arra, hogy ún. rendezett tanáccsal való felruházásukkal a városi törvény (1848:XXIIi. te.) előírásai vonatkozzanak rájuk is. A rendezett tanácsú városi jogállás nem hozott ugyan szabad királyi városi mivoltot, ám lényegében azokkal egy szintre emelt egyes mezővárosokat, a szabad királyi városokénak teljesen megfelelő szervezetet és saját városi bíróságot jelentett, amely már nem csak 12 forintig terjedő peres ügyekben ítélkezik.

Hódmezővásárhely a polgári forradalom idejére az ország egyik legnagyobb városává vált, népessége alapján (39 549 fő) csak Pestet, Debrecent, Szegedet és Kecskemétet nem haladta meg, „mind szellemi előhaladás, mind anyagi jólét tekintetében sok szabad kir. várost felülmúlt”19 A „megbukott absolutismus”-ban20 mostohán kezelt, a vánnegyének alárendelt és földesúri függés alatt álló mezővárosban a feudalizmus alóli felszabadulással felszínre került a régóta megmutatkozó kívánat: „egy nagy város erkölcsi érzületéhez, méltóságához illő tisztikart, s képviselőtestületet választani”21. Nem elégedtek már meg a községi tanáccsal, „mint az minden faluban van”22 23, hanem - népességét tekintve - az ország 5. városaként okvetlenül emelkedni akartak. A rendezett tanács felállítása „az egész város közóhajtása”21 volt,

19 Vásárhelyi Közlöny (a továbbiakban VK), 1870. júl. 17.

20 CSML HL Népgy. jkv. 1848:579.

21 VK, 1870. márc. 6.

22 Uo. 1869. aug. 29.

23 Uo. 1869. jún. 27.

48