A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

ADATTÁR - MAKÓ IMRE: Az 1944 őszén Hódmezővásárhelyen hősi halált halt és eltemetett honvédek

könyvezését az elhalálozási hely szerint illetékes állami anyakönywezetőnél. Összevetve az adatokat, az itt elhalt, illetve eltemetett magyar katonák száma legkevesebb 120 fő lehet. Három hősi halott kétszer is szerepel a jegyzéken, a megjelölt sírhelyek így további három ismeretlent rejthetnek.

Az első szovjet betörés áldozatait, katonákat és civileket, a közkórház halottasházából szeptember 28-29-én temették el. A református Kincses és a katolikus temetőben (utóbbi az adattárban: Rk.) lefolyt ünnepélyes szertartáson Magyary-Kossa Aladár főispán és Sárkány Gyula polgármester is jelen volt. A front átvonulása után a helyi tiszti főorvos két orvost küldött ki a halottak (kik közt polgári egyének is voltak) összeszedésére. A lakosság közreműködésével 45 holttestet szállítottak be a kórházba, a gimnáziumba és a temetőkbe. A meleg időben oszlásnak is indult tetemek személyazonosságát igazoló irat vagy „dögcédula” híján csak igen kevés esetben lehetett megállapítani.

Az idegen nemzetiségű, az itteni temetőkben nyugvó hősi halottakról 1948-ban külön kimutatás készült. A görögkeleti temetőben kialakított hősi parcella 58 sírjában összesen 113 szovjet katonát helyeztek végső nyugalomra, közülük 58-at ismeretlenként. Ugyanitt temettek el október 12-én egy román századost. Egy korabeli vélekedés szerint azonban a parcellában, ahová a környékről is igen sok halottat hoztak, valójában nem egy, hanem 30 román katonát hántolták el, akiknek nemzetiségét a sietve történt eltemetéskor nem tudták megbízhatóan azonosítani. A német nemzetiségű halottak jegyzékén 4 személy, köztük egy ismeretlen szerepel. Hárman még a magyarországi harcok megindulása előtt haláloztak el, valószínűleg a városban 1944 nyarától működött német hadikórházban. A negyedik, szeptember 29-én eltemetett áldozat egy betegszállító alakulat (a kórházi nyilvántartásban: 3/K.T.d.) azon öt, 38-40 éves tiszteseinek egyike, akik szeptember 26-án sebesülten érkeztek a városi közkórházba.

A szovjetek Szegeden felállított nagy hadifogolygyűjtő táborával hozható összefüggésbe, hogy 1945. februárban fogoly kórházat rendeztek be a vásárhelyi Szent István téri állami polgári fiúiskolában. Itt, illetve kisebb számban a városi közkórházban 78, az ország különböző részeiből származó magyar és 1 németnek vélhető hadifogoly halálozott el. A legtöbbjükkel az 1945 tavaszán járványszerűen fellépett kiütéses tífusz végzett. Köztük valójában sok civil is volt, főként Budapesten és környékén összefogdosott férfiak. A halottakat rendszerint a katolikus és a Kincses temetőben földelték el. Az 1948- ban összeállított temetői kimutatásban nem olvasható négy, más források szerint ugyancsak itt eltemetett hadifogoly áldozat neve. Valószínűsíthető, hogy őket utóbb ismeretlenként vették nyilvántartásba, ami 4 fővel csökkentheti az 1944. őszi harcok honvéd veszteségét.

346