A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Vásárhelyi állat- és kirakodóvásárok, 1910-1960
Hódmezővásárhely minden vására az állatvásárral kezdődött, melyet mindig szombaton tartottak. Az adás-vétel korlátokkal és diófákkal körülkerített területen folyt, amely három részre volt osztva, sőt a vidékről felhajtott állatok elkülönítését is megoldották. Minden résznek két bejárata, tehát az állatvásárnak összesen hat bejárata volt, melyek elejére négyágú forgót állítottak.19 A Jézus nevenapja utáni szombaton kezdődött az év első vására, melynek forgalmát döntően meghatározta az időjárás. Ha fújt a szél és hordta a havat, nem volt kedve senkinek sem vásárba menni. Ilyen időben csak azok mentek, akiknek égetően szükségük volt pénzre. Természetesen voltak, nem is kevesen, akikben dolgozott a kupecvér, és rosszul telelt jószágaikon e vásáron igyekeztek túladni. Ha nagy hideg volt, az állatvásár csupán 2-3 órahosszáig tartott. A József-napi vásár a József-napot (március 19.) megelőző szombatra, vasárnapra és hétfőre esett. Mindig forgalmasabb, „sűrűbb” volt, mint a téli, mert a kevés földdel rendelkező gazdálkodó télen csak haszonállatot tartott, az igavonó állat csak költséget jelentett, minden haszon nélkül. Hogy meg tudja takarítani a takarmány árát, lovát ősszel eladta és tavasszal, a munkák elvégzésére másikat vett. Az úrnapi vásár a nevét onnan kapta, hogy Űrnapját megelőző szombaton, vasárnap és hétfőn került megtartásra. A tavaszi vásárnál forgalmasabb volt, az idő is kedvezőbbnek bizonyult, hiszen június 21. a nyár kezdetét jelentette. Ha a termés jónak ígérkezett, nagy forgalmú volt a vásár. Mivel a vásár ideje egybeesett a kapálással és szénakaszálással, sőt utána volt az első kaszálás behordásának, így a napszámosok már némi pénzhez jutottak, míg a kisgazdák részben a munkások napszáma, részben az adó fizetése miatt pénzszűkében voltak. A Nyári vásárt az apostolok oszlását (július 15.) megelőző szombaton, vasárnap és hétfőn tartották. Mivel ebben az időben a pusztán - lévén szikes terület - már arattak, a többi helyen pedig mindenkit lefoglaltak az aratás előkészületei, akik ráértek a vásárba jönni, azok is siettek, ezért a vásár forgalma alig ért fel a hetipiacéval. Ezért kisvásámak is nevezték. Az Őszi vásár a legnagyobb és leglátogatottabb vásár volt, Gál napját (október 16.) megelőző szombaton, vasárnap és hétfőn tartották. Ekkor már látta a gazdaember, mennyit lehet eladnia a termésből, és mire lesz szüksége. Terményét, jószágát erre a vásárra hozta fel már csak azért is, mert ekkorra Allatvásár 19 Uo. 305
