A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Vásárhelyi állat- és kirakodóvásárok, 1910-1960
A vásárokat a város központjától távolabb, az ún. vásártéren tartották. „A vásártért mintegy 80 hold kiterjedéssel a város északnyugati végében úgy alakították ki, hogy széleire házakat építettek tágas udvarokkal, amelyekbe a vásárolt jószágokat ideiglenes gondozás végett be lehetett hajtani.”16 Ez a vásártéri terület, amely a Csúcs, Lakhat és Lóger városrészek, valamint a hajdani Csúcs-tó és Kistó-ér között kialakult háromszög alakú magaslaton terült el. Kedvező volt földrajzi fekvése is, mivel északi része a Rárósi út, déli része a János tér, északkeleti része pedig a Kutasi út által volt határolt, de könnyen meg lehetett közelíteni Tabán felől a Teleki utcán, Tarjánból a Kinizsi utcán, Lógerból a Búvár utcán, Susánból a Klauzál utcán, a belvárosból pedig az Andrássy utcán. A későbbi Szent István téri Általános Iskola épületének délkeleti sarkán álló régi kórház mellett, a Kereszt utcában volt az alacsony, 3x4 méteres téglaalapra épült vályogfalú, gaztetős, később már cseréptetős cédulaház, ahol a járlatokat írták. 1893-ban a járlatíró hivatalt elköltöztették a Kutasi út 12. szám alá. Itt működött 1896-ig, amikor a felépült mázsaházban kialakított helyiségbe költöztették. A tér neve az eltelt évtizedek alatt nemegyszer változott: 1888 és 1891 között Vásártérnek nevezték, 1891-től a Szabadság tér nevet viselte. Az 1938-ban felépült Szent István templom a teret gyakorlatilag kettévágta, a templom előtt kialakult terület a Szent István tér, később gr. Csáky Albin tér nevet kapta. 1918-ban rövid ideig Népköztársaság tér volt a neve. 1959-től 1991-ig a Tanácsköztársaság tér nevet viselte, 1991-től ismét Szent István lett a tér neve. Vásári rendtartás A vásárok megtartását vásárszabadalmak és privilégiumok szabályozták. Ezekben az adományozó (a király) rendelkezett a vásárok megtartásának időpontjáról. Már említésre került, hogy Szent István vásártörvénye a vásárok megtartásának idejét vasárnapra tette. Később már más napokon is tartottak vásárokat. Az országos vásárok időpontját kétféle módon határozták meg a vásárszabadalmak. Közvetlen módon, amikor határozottan megjelölték az egyes vásárok megtartásának napját; és közvetett módon, amikor a vásár iránynapját határozták meg. Fontos kérdés volt, hogy hány napos a vásár, és melyik napon milyen vásárt tartanak, minek az árusítására kerül sor. Ahol többnapos vásárok voltak, ott az első napon tartották az állat- és terményvásárt, hogy az eladók az akkor szerzett pénzzel a következő napon tartott kirakodóvásáron vásárolni tudjanak. Ezért az őszi vásárok voltak a legjobbak, 16 SZEREMLEI Sámuel i. m. 303
