A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)

ADATTÁR - KONCZ SÁNDOR: 150 éves a külterületi iskoláztatás Hódmezővásárhelyen A tanyai iskolaépületek első száz évének vázlata

tanintézet itt. További kutatás feladata kimutatni, hogy a református egyház a felsorolt három iskola mindegyikét felügyelte, vagy a város által létesített három tanyai iskolából csak néhány került református felügyelet alá. Ez utóbbi valószínűbbnek látszik: a rárósi úton és az erzsébeti úton említett intézmények református iskolák lettek, és a szőrháti, valamint a cirjákparti (későbbi belsőerzsébeti) iskola elődjeiről van szó. A mártélyi oldalon említett iskola katolikus felügyeletü lett, és itt a tegehalmi részen 1858-ban még megtalálható iskoláról van szó, amit később Mártélyra helyeztek át (vagy egyszerűen csak megszűnt).3

Az iskolák épületéről nincs adat, de nagyon nyomorúságos körülmények között működhettek, mert 1856-ban maga a város is elismerte, hogy a szükségleteknek nem feleltek meg. Megjegyzendő, hogy ez a kifejezés vonatkozhatott csak az iskolák számára is - a forrás alapján nem egyértelmű. További kérdés, hogy az 1856. júniusi vármegyei jelentés azért említ csak egy tanyai iskolát Vásárhelyen, mert a másik kettő már nem működött, vagy nem voltak iskolának tekinthetők, esetleg nem volt elég alapos a vizsgálat. Az iskolák száma mindenképpen kevés volt, Szentesen ekkorra már négy tanyai iskolát állítottak. A vármegyei jelentés szerint Vásárhely a tanyai iskolákra még egy garast sem költött.4

1858-ban a szolgabírói hivatal rendeletet hozott az iskoláztatás fejlesztéséről. Jelentést kért a városi hatóságoktól a katolikus tanyai iskolák számának háromról hatra történő szaporítása, a szegényebb sorsú gyermekeknek ingyenkönyvekkel ellátása, valamint a tanítók fizetésének kellő arányban való felemelése és megállapítása iránt. A Községválasztmány határozatot hozott a tanyai iskolák számának meghatározásáról, majd 1859 elején az erre kijelölt bizottság javaslatára kimondta, hogy a tanyák között a református egyház részéről 4, a katolikus egyház részéről 2 iskola kerüljön felállításra. Ezen intézmények felállításához a város anyagilag hozzájárul. Egyelőre nincs adatunk arra, hogy ezek a tervbe vett tanintézetek megvalósultak-e. Kétséges továbbá, hogy ebben az 1858. novemberi szolgabírói utasításban említett három katolikus iskola valóban három volt-e, vagy csak bemondás alapján írták, ugyanis a vásárhelyi határ 1858-as térképén összesen négy iskola van feltüntetve: Erzsébeten és Vereshalom területén egy-egy református, Barattyoson és Szárazéren egy-egy katolikus iskola.5

1 Szeremlei 1927. 352.; CSML HL Tü. jkv. 226/1861. (VI. 26.), 256/1862., 450/1879.

4 Zsilinszky 1900. 111. 368-372.

5 CSML HL Hódmezővásárhely Város Községi Választmányának iratai. Jegyzőkönyvek (a továbbiakban: Közs. vál. jkv.) 120/1858. (XII. 15.), 10/1859. (I. 31.); SOÓS János: Hód-Mező-Vásárhely (1864) - A forrást közli és jegyzetekkel ellátta:

178