A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)

ADATTÁR - KONCZ SÁNDOR: 150 éves a külterületi iskoláztatás Hódmezővásárhelyen A tanyai iskolaépületek első száz évének vázlata

Az 1859-től 1877-ig terjedő időszak feltárása további kutatás feladata. A tanyai iskoláztatásnak ez nemcsak kezdeti, hanem rendezetlen korszaka is volt, mert jelentős törvényi intézkedések se történtek 1868-ig a népoktatás fejlesztésére. 1855-ig az 1845-ös intézkedés volt érvényben. Az európai viszonylatban is figyelmet érdemlő, a magyar történelemben rendkívüli jelentőségű 1868. évi XXXVIII. (népoktatási) törvény rendelkezései is csak az 1870-es évek második felében kezdtek megvalósulni; azután, hogy 1876-ban hoztak egy végrehajtási utasítást és egy törvényi rendelkezést a népiskolai hatóságokról.* 6

Több fogalmat, iskolajelleget kell a tanyai iskolák kapcsán megemlítenünk. Az intézmények fenntartója, az iskolaépületek tulajdonosa szerint szólnunk kell állami, községi, egyházi és érdekeltségi iskolákról. Az érdekeltségi iskola tulajdonképpen társulati intézmény; az elnevezésben az hangsúlyozódik, hogy a társulat kifejezetten e célra alakult, tehát az érdekelt szülők társulás folytán (esetleg bérhelyiségben) fenntartott iskolája. Az iskolák közvetlen felügyelete szerint megkülönböztetünk állami, községi és egyházi felügyeletű tanintézeteket, valamint zugiskolákat, azokat, amelyek felügyelet nélkül működtek. A zugiskolák általában egyúttal törvényes engedély nélkül fennálló iskolák voltak.7

A vásárhelyi tanyák között állami iskolák 1903-tól voltak. Egy kivételével minden tanyai iskola állami felügyeletű lett ekkor, de az iskolaépületek csak évekkel később mentek át államkincstári tulajdonba, vagyis az állam csak felügyeletet látott el, az épületeket a város tartotta fenn, és újabb iskola- épületek építése is a város kötelessége volt.

1878-tól voltak községi iskolák. 1896-ig csak egy iskola volt községi felügyelet alatt, de két iskolaépület volt községi tulajdon. 1896-tól 6 iskolát biztosított felügyeletéről a város (de csak négy működött ebből), 1897-től pedig - egy kivételével - az összes községi felügyeletű lett. Több mint felük

HERCZEG Mihály = Vásárhelyi tanulmányok ; IX. Szerk. HERCZEG Mihály, SZEMENYEI Sarolta. SZIGETI János. Hódmezővásárhely, 1979. 55-61.

6 Magyarország elemi tanodáinak szabályai - 1845. (VI. 16.), 1855-ös közoktatásügyi miniszteri rendelkezés - 1855. (III. 23.), 1868. évi XXXVIII. törvény a népoktatásról, 1878. évi XXVIII. törvény a népiskolai hatóságokról, 20.311/1876. (IX. 2.) sz. VKM rendelet az 1868. évi XXXVIII. törvény végrehajtására tárgyában - Pedagógiai Lexikon I—IV. Szerk.: NAGY Sándor. 2. kiad. Budapest, 1980. (A továbbiakban: Ped. lex); Magyar törvénytár.

7 Érdekeltségi iskolát egy közösség tart fenn: a tanító jövedelmét a közösség adja, az épület közösségi tulajdon, vagy az épületet a közösség bérli. Eközben a fenntartók személye folyamatosan változik, mert az iskolafenntartásban mindig az érdekeltek (vagyis azok, akiknek a gyermeke tanköteles) vesznek részt.

179