A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)

TANULMÁNYOK - SZENTI TIBOR: Hódmezővásárhely 1920-ban Trianon árnyékában

Nem véletlen hogy Vásárhely számára is talán a legfájóbb Erdély elvesztése volt, hiszen ott családtagok, rokonok éltek, de évszázados kapcsolat is összekötött bennünket. Legjobb földesurainkat, Hunyadi Jánost és Bercsényi Miklóst Erdély adta. „Kerített”, azaz fallal övezett festett fakazettás mennyezetű református templomunk, „kopjafa” sírjeleink; az Erdély, ill. városunk címerében lévő nap és félhold, az itt letelepült unitárius kis vallási közösség mind-mind közös múltat idéztek. Mi azt tartjuk; hogy ez a város az erdélyi kultúra kisugárzásának legnyugatibb települése.

Hódmezővásárhelyről 1920 májusában üzenetet küldtek Erdélybe: „[...] míg a rabszolga béke borongó fájdalmával szívünkben, várjuk az istenáldást s izgalmasan készülődünk a választásokra, keletről síró szellő hozza magával rabigában szenvedő testvéreinknek kínos jajszavát. Most ők szenvednek, járják a Golgotát. [...] A győzők igazságérzetében való naiv bizakodás utolsó foszlányait is széttépte a párisi konferencia békeszerződésének könyörtelensége. Ez a szerződés az ezer esztendős Magyarországot, hol a különféle nemzetiségek faji kultúrájukat a magyar liberalizmus levegőjében szabadon fejleszthették, képtelennél képtelenebb rágalmak, hamisan tendenciózus történelmi adatok elfogadásával darabokra akarja törni. [...] Ez a szerződés Erdélyt, a nemzeti és vallásszabadság klasszikus földjét [...] a nagy rómaitól való leszármazás hazug és ködös elméletének elfogadásával egy oda bevándorolt, a kultúrának alacsony színvonalán álló népfaj impériuma alá akarja kényszeríteni. Európa nyugati nagy államai így rójják le hálájukat az európai civilizációt védő magyarsággal szemben”.8

Június 6-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a református Ótemplomban „alkalmi istentiszteletet” tartottak.9 Egy hét múlva ünnepségsorozat volt városunkban Erdélyért. „Most szombaton és vasárnap a hazájukból kiüldözött erdélyi magyarság vezető embereit látja vendégül Vásárhely városa.” A két napra tervezett „Székely-nap” során a Sas vendéglőben előadás hangzott el Erdélyről, este bált rendeztek, másnap délelőtt a Kossuth téren népgyülést szerveztek; majd a Népkert8 Uo. 1920. máj. 20. Üzenet Erdélybe

9 Uo. 1920. jún. 5. Beszéd a gyászbékéről

83