A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)

TANULMÁNYOK - SZENTI TIBOR: Hódmezővásárhely 1920-ban Trianon árnyékában

ben a helyi színtársulat nagy népünnepélyt tartott, amelyen elsősorban erdélyi írók müveiből mutattak be részleteket.10

Miközben a város emlékezett, a vagonlakó menekültek sorsa változatlan volt. A helyi lap kiáltványukat közölte: „Nem nyárfás és nyárfás tanyák, házak, paloták, műhelyek népe, alábbi kiáltó szóval fordul hozzátok a vagonlakók szomorú serege. Nem láttátok még őket? Aki nem látott ríkató nyomort, menjen ki az állomásra. Erről szól az alábbi felhívás. »Hol maradt a régi vendégszeretet, melyet az egész világ dicsért, vagy alusztok? [...] Soha nem volt oka panaszra egy idegennek sem és most, amikor a ti testvéreitek jönnek hozzátok házukból, tűzhelyükből kiverve román banda által, akkor ti becsukjátok előttük ajtótokat s nem akarjátok megérteni, hogy mi is az, tűzhely nélkül lenni! [...] A vagonlakók.«”11

Vásárhely vezetői ekkor erélyes intézkedést helyeztek kilátásba: „[...] az otthonaikból elüldözöttek egészséges férőhelyekhez jussanak [... és] a vaggonok teljesen felszabaduljanak”. Ha ez önként nem megy, akkor rekvirálás következik: „[...] olyan féleképen, hogy három szobából egyet elvesznek”.12

Ezen a nyáron késői, nagy áradás volt, amely elöntötte a hullámteret és a gátig szaladt. Vásárhely közigazgatási része, a folyó mellé települt ősi halászfalu, a ma üdülési lehetőségéről híres Mártély, és mellette az 1920-ban még csendes tiszai holtág egyszeriben mozgalmassá vált a helyi vagonlakóktól: „[...] Mártély valóságos »strandfürdővé« nőtte ki magát. Néhány vagonlakó család él ott az állomáson, ők teremtették meg a fürdői életet”.13 14

Ne gondoljuk, hogy a békediktátum után a csonka országban maradt emberek sorsa rendeződött. Százával éltek itt is olyan családok, akiknek betevő falatjuk, de még munkájuk sem volt. A törvényhatóság novemberi közgyűlése azt állapította meg, hogy a városban 11.100 ellátatlan ember él.'4 Számukra hívogató lehetett a tengeren túlra való kivándorlás, amely ellen országos nyilatkozat jelent meg a helyi napi10 Uo. 1920. jún. 15. Nagy hangverseny, bál és népünnepély lesz

11 Uo. 1920. jún. 25. Ki tanyája ez a nyárfás

12 Uo. 1920. jún. 25. A menekültek elhelyezése

13 Uo. 1920. júl. 2. A Dögtisza...

14 Uo. 1920. dec. 1. (Ez a lakosságunk 17,8%-a volt!)

84