A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)

TANULMÁNYOK - SZIGETI JÁNOS: Széchenyi István fiumei, isztriai és Kvarner-öböl menti utazásai

és másokkal. Mivel a hőség, a kánikula elviselhetetlen volt számára, tengeri úszással, fürdőzéssel hűsítette magát. A kormányzó néhányszor ebéden látta vendégül a grófot. A négynyelvü - magyar, horvát, német, olasz - kikötővárosban nőtársasága is akadt, előkelő dámák, mint Adamich András Lajos neje, valamint gróf Lévai Nugent altábornagy felesége, Giovanna Sforza-Riario hercegnő. Fiumei ismeretségi köre gyorsan bővült, városatyákat, tehetős polgárokat ismert meg, így például Bajzáth Rezsőt (1805-1862), aki az 1820-as években kormányzósági fogalmazó volt, vagy lovag Scarpa Iginio nagykereskedőt.2 3 Nemcsak a kormányzó, hanem mások is élénken érdeklődtek a magyar kereskedelem iránt. Ellátogatott az idős angol konzulhoz is. Fiume gazdasági viszonyai felől érdeklődve hallott egy angol szakember beüzemelésében papírmalom, papírgyár létesítéséről. A Smith és Meynier-féle fiumei papírgyár 1827 óta termelt. Kitűnő gyártmányaival csakhamar európai hírnévre tett szert.

Széchenyi Fiumében Czaczanich vendégfogadójában szállt meg. Örményi Ferencxő1, aki tizennégy évig ült a kormányzói székben (1823-1837 között), remek jellemrajzot adott: „egy igen jóindulatú ember”, „nemesen, de nem mélyen gondolkodó”, majd így folytatta: „A magyar nemzet nagylelkűségéhez folyamodik, hogy a kereskedelmet Fiúméban megindítsa!” A kereskedelem fellendítésében oroszlán- részük volt a 18. század végén beköltöző szefárd zsidóknak. A Raguzából (Dubrovnik), Spalatóból (Split) és más dalmát városokból letelepedett zsidók főfoglalkozása a kereskedés és a házalás volt. Később német és olasz hitsorsosokkal is találkozhatunk. '

A „legnagyobb magyar” tengermelléki napjait kirándulásai tették rendkívül színessé. Felkapaszkodott Tersatto (Trsat) várába, s a dóm kápolnájában imádkozott. Nem válogatott a közlekedési eszközökben: utazott csónakon, halászbárkán, az Erminia hajóval, s ha kellett, lóháton, sőt gyalogszerrel vágott neki az útnak. Az ősi, magaslatra épült

2 Magyarország vármegyéi és városai (Magyarország monográfiája). Fiume és a Magyar-Horvát Tengerpart. Szerk. D. SZIKLAY János - Dr. BOROVSZKY Samu. Budapest, é. n.

3 Ld. mint 2. szám, 110-111.; valamint FRIED Ilona: Fiume. Magyarok nyomában külföldön. Budapest, 2004.; William O. McCAGG: Zsidóság a Habsburg-birodalomban. 1670-1918. Budapest, 1992.

32