A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)

TANULMÁNYOK - SZIGETI JÁNOS: Széchenyi István fiumei, isztriai és Kvarner-öböl menti utazásai

Albona (Lebin) után a sziklás Dignanót (Vodnjan) kereste föl. Se sze­ri, se száma isztriai bolyongásainak: Pula (Pola), Rovigno (Rovinj), Parenzo (Porec), Pirano (Piran), Dada (Dajla) az úticéljai. A rosszhírü rovinji vendégfogadót, ahol már-már bicskanyitogató tettlegességre került sor, felcserélte Giovanni Borghi orvos vendégszerető házával. Felkereste a siciolai (Secovlje) tengeri sópárolót, majd Capo d’Istrián (Koper) át Triesztbe érkezett, ahol a Fekete Sasban szállt meg. Észre­vette a város hihetetlen fejlődését, ám kereskedelmét passzívnak tar­totta. Trieszt kereskedelme akkor még viszonylag fejletlenebb, kisebb jelentőségű volt. Érdekes irodalmi párhuzam kínálkozik! Széchenyi István kortársa, Stendhal (1783-1842) francia író. Míg Széchenyi mindössze két napot - 1828. július 29-ét és 30-át -, addig Stendhal, a frissen kinevezett francia konzul 1830/31 telét töltötte Triesztben. A magyar főnemes tárgyalt Reyer Constantin trieszti kereskedővel, During George angol konzullal és másokkal. Stendhal 1830. novem­ber 6-át követően megszakításokkal 1831. márciusig az Albergo dell’ Aquila Nera-ban lakott. A francia konzul jelenlétét Klemens Metter­nich herceg konzervatív kormánya gyanakvással kísérte, a karbonárók barátjának konzuli elismerése Bécsből egyre késett. Amíg Széchenyi a vendéglők hiányát rója föl, addig Stendhal az egyre dermesztőbb bó­rára (északkeleti szél) panaszkodott, barátokra sem lelt, s a könyvei sem érkeztek meg. A gyanakvás légköre vette körül, spiclik ólálkod­tak körülötte - három évtized múlva Széchenyi körül is -, rövidesen Bécs gyalázatosán járt el vele szemben: kiutasították a Habsburg Bi­rodalomból.4 Széchenyi István a változatosság kedvéért ezúttal Triesztből pos­takocsival tért vissza Fiumébe. Megfordult a két fontos adriai kikötő­ben Buccariban (Bekar) és Porto Rében (Kraljevica). Utóbbi települé­sekről cseppet sem hízelgő véleményt jegyzett föl: „Kényelmetlen helyiségek”. Tegyük hozzá: Porto Ré és Buccari áruforgalom és áru- szállítás szemszögéből nehezebben megközelíthető kikötőnek bizo­nyult, mint Fiume, amely később is a magyar tengeri kereskedelem 4 ILLÉS Endre bevezető tanulmánya A pármai kolostor című Stendhal- regényhez. Budapest, 1958. 1-35.; Stefan ZWEIG: Stendhal. Budapest; Hor­vátország és tengerpartja. Szombathely, 2004. 33

Next

/
Thumbnails
Contents