A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)

TANULMÁNYOK - KR1STÓ MÁRIA: Hódmezővásárhelyi felekezeti arányok 1828 és 1890 között

tó Vásárhely esetében is. Mivel pedig a gyerekek száma csökkent, a hívők száma is csökkenést mutatott. Ha az 1870-es összeírást20 megfigyeljük, láthatjuk a bekövetkező változásokat:

Összlakosság

51306 fő

100%

Római katolikus

12.791 fő

24,93%

Görög katolikus

65

0,13%

Örmény katolikus

1

0,00%

Görögkeleti

499

0,97%

Örmény keleti

2

0,00%

Ágostai hitv. evangélikus

1424

2,78%

Református

34.900

68,02%

Nazarénus

312

0,61%

Zsidó

1312

2,56%

A római katolikusok számaránya növekszik, míg a reformátusoké csökken: a katolikusoké 19,8%-ról 24,93%-ra, a reformátusoké 73,2%-ról 68,2%-ra változik 1850 és 1870 között. A változás mértéke körülbelül ugyanannyi, de az egyik esetben növekvő, a másik esetben csökkenő tendenciára utalva: a katolikusok számaránya 5,13%-kal nő, a reformátusoké viszont 5,18%-kal csökken A görögkeletiek és zsidók arányát megelőző evangélikusok erősödését elősegítette, hogy 1855- ben szentelték fel templomukat, ami közösségi életük megszilárdulását eredményezte.21 A zsidók 2,56%-át képezik Vásárhely lakosságának. Életükben 1867. november 25-én történt nagyobb változás, ui. ezen a napon terjesztette be Andrássy Gyula miniszterelnök „Az izraeliták egyenjogúságáról polgári és politikai jogok tekintetében” szóló törvényjavaslatát, melyet törvényként el is fogadtak.22 Számarányi növekedésük e törvénynek tulajdonítható. „Újdonságnak számított” a görög katolikusok, örmény katolikusok, örmény keletiek illetve a na- zarénusok megjelenése. Ezek a felekezetek számarányilag még alig

20 A magyar korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos háziállatok kimutatásával együtt. Budapest, 1871. 53.

21 CSÍKVÁRI: i. m. 3. rész 17.

22 SILBERSTEIN: i. m. 114.

26