A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)

TANULMÁNYOK - KR1STÓ MÁRIA: Hódmezővásárhelyi felekezeti arányok 1828 és 1890 között

jelentősek. A nazarénusok első evangéliumi magyarázatát 1863-ban tartották meg; ettől az időtől kezdve számíthatjuk megjelenésüket. A nazarénusok száma erősen gyarapodott, mivel „idevetődött egy Ethei Károly nevű biharmegyei ember, aki vallási rajongásba esett, s tanításai által Vásárhelyen sokakat nyert meg magának”.21

Az 1880-ban tartott népszámlálás24 a következőket tartalmazza a hódmezővásárhelyi felekezeti arányokat illetően:

Összlakosság

52.424 fő

100%

Római katolikus

12.650 fő

24,13%

Görög katolikus

35 fő

0,06%

Görögkeleti

448 fő

0,86%

Ágostai hitv. evangélikus

1695 fő

3,23%

Református

35.538 fő

67,78%

Unitárius

19 fő

0,04%

Izraelita

1685 fő

3,22%

Egyéb

354 fő

0,68%

1870-re mind a római katolikusok, mind a reformátusok megtorpantak. Ugyanakkor a népességben, az összlakosságban növekedés következett be; 1870 és 1880 között a lakosság száma 1118 fővel nőtt. Ezek a tények arra utalnak, hogy egyes hitközösségek számaránya megnőtt. így erősödött az unitáriusok közössége is, amelynek „volt egy tüzeslelkü, varázsos beszédű papja, Derzsi Károly, aki lejárt Vásárhelyre és prédikációinak meghallgatására más egyházak hívei oda- sereglettek”.22 Növekedett még az ágostai evangélikusok és az izraeliták aránya is. Az izraeliták növekedésére utal egy új iskola építtetése is, mivel az addig meglévő - a gyerekek létszámánál fogva - szűknek 23 24 25

23 ZSILINSZKY: i. m. III. rész Hatodik időszak VIII. fejezet 352-360.

24 A magyar korona országaiban 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint részletezve. Budapest, 1882. II. köt. 85.

25 CSÍKVÁRI: i. m. 3. rész 18.

27