A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)

ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: A hódmezővásárhelyi artézi kutak története

dokhoz való elvezetésére, és a felesleges víz kivezetését a Mihály és Kazin­czy utcákon át a Damjanich utcai nagy csatornába. 1899- ben:- A Villamos és Áramfejlesztő Telepen Prónay József és Soós Károly fúrt 146 m mély, percenként 300 1 vizet adó artézi kutat;- Gondot okozott az Óvónőképző Intézet udvarán fúrt artézi kút bővizűsége is, mivel az Óvónőképző és a mellette lévő Polgári Iskola vízigénye 6000 1 volt, a fúrt kút pedig 86.000 1 vizet adott. A víz elvezetésére három alternatí­va mutatkozott: 1. elvezetik a vizet a Völgy utcán keresztül a Kereszt utcai (ma Vöröskereszt u.) nyílt csatornába; 2. a Völgy utcán keresztül az Újvilág (ma Táncsics Mihály u.) utcai nyílt csatornába vezetik el a vizet; 3. a Völgy utcán keresztül, a János téren át a Nagy András János-kút vizével együtt a városi uszodába vezetik el a vizet, melyhez - bármelyik verzió esetén - 80 cm belvilágú, kőből készült csővezeték szükségeltetik, amely a föld alatt megy 1 m mélységben. 1902-ben a kút vize annyira elapadt, hogy a vízelve­zetés kérdése okafogyottá vált. 1900-tól kezdve mind több artézi kút fúrására kértek engedélyt. A ható­ság egyre erőteljesebben törekedett arra, hogy - a vízpazarlás megszüntetése érdekében - az engedélyeket záró illetve önműködő csapok felszereléséhez kösse, s szorgalmazta a kutak fúrása helyett a vízelvezetést. 1900- ban:- Orbán Sándornak a Mátyás u. 33. szám alatt fúrt artézi kútja 230 m mély volt, percenkénti 120 1 vízhozammal. 1901- ben a régi Kórház udvarán fúrt artézi kúttal gyarapodott csak a kutak száma. 1902- ben a Ferencz József sugárút és a Hideg u. sarkán, a Csomorkányi út 52. szám alatt, az Elekes-gőzmalom udvarán, a Halász u. 26., a Széli u. 12., a Lehel u. 1., a Kállay u. 50. szám alatt (a Bauer-malom udvarán már a máso­dik) készült artézi kút. Petrecz János Kállay u. 35. szám alatti lakos engedélyt kért egy artézi kút fúrására s arra, hogy a kút felesleges vizét közszükséglet céljából kive­zethesse a Kállay és Kristó utcák sarkára, illetve a Kristó utcai csatornába. A helyszíni szemlén a tanács kiküldötte azt tapasztalta, hogy a kút engedély nélkül „megfúrva találtatott”. Mivel a kút a szomszédos épülettől az előírt távolságon belül van, ezért sem a társaság, sem a város a kút ellen panaszt nem emel, de kénytelen „vízrendőri kihágást” megállapítani, s mivel ez hiva­talból üldözendő, ezért a társaság engedély hiánya miatt 20 korona felemelt térítési díjat állapított meg. Ezt Petrecz János megfellebbezte, s új helyszíni szemlét kért, melyen megállapítást nyert, hogy a régi artézi kút „magába fogadja az új kút vizét”, ezért a térítési díjat 10 koronára mérsékelték. Mivel 240

Next

/
Thumbnails
Contents