A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: A hódmezővásárhelyi artézi kutak története
Az artézi kút városunk büszkesége lett. Fehérkő medencéjének átmérője 5 m volt. A kút 8 oldala közül minden másodiknak a közepén egy-egy kettős cső öntötte a vizet. Az állandó jelleggel folyó víz a csövek alatt elhelyezett rostélyon átjutott a csatornába, onnan pedig tovább a csúcsi városrészbe. A medence közepén 1 méter vastag, négyszögletű gránitoszlop egyik oldalán fekete márványtáblára vésve, aranyozott betűkkel volt olvasható: E kutat saját költségökön szülő városunk népének Nagy András János és neje Mucsi Mária készíttették Isten áldása legyen a jótevőkön. A tábla készítése során Zsigmondy Béla levelet írt a tanácshoz, melyben a hivatal jóváhagyását kérte, „nehogy a felírásban ortográfiái hiba legyen, kérem helyesírási szempontból elhatároztatni, illetékes egyén által, hogy megmaradhat-e az E kutat saját költségökön felirat. Beszéltem Séegner úrral, ki azt mondta, képes a kész márványlapon az ö-t ü-re kijavítani, ha erre nézve felszóllíttatik”.30 A hivatal válasza a következő volt: helyesen van ö-vel vésve a küldött szöveg, mert azt egy hozzáértő tanár hagyta jóvá és külön figyelemmel volt, hogy stilisztikai és értelmezési szempontból helyesen szerkesztessék. A tábla ellenkező oldalán Készítette Zsigmondy Béla mérnök 1883-1884. E kút mélysége 262.6 m. vízbősége 24 óránként 10.000 hit felirat olvasható. A kút dísz- és szökőkútként is működött. Az oszlop tetején kb. 2 méter átmérőjű, tányér alakú bronz öntvény, szélén 12 oroszlánfejből jutott a víz a medencébe. (Az 1960-as évek elején végrehajtott helyreállítási munkák során a vízköpőket megszüntették, és a lefolyókból is csak a keleti és nyugati oldalon maradt meg egy-egy. Ezek rácsán kovácsoltvasból az NAJ - MM 1884 jelzés olvasható. A közgyűlés határozatba foglalta, hogy a „Nagy András János adományából fúratott ártézi kút vizét mindenkor díj nélkül használhatják a város lakói”.31 Nagy András János személye felkeltette Mikszáth Kálmán érdeklődését is, aki A parasztok címen talán egyik legjobb anekdotáját írta róla, mely a Vasárnapi Újság 1886. április 11-i számában jelent meg. Mikszáth adomája ellen - mely a már említett alapítványi indoklásról szólt - Egy a sok közül aláírással, A csúfolódó férfiak felgyújtják a várost címmel tiltakozó nyílt levél érkezett Hódmezővásárhelyről, és jelent meg a Vasárnapi Újság 1886. április 25-i számában. (Grezsa Ferenc szerint: „ha hallgatnék - a bibliás címadás táplálta - kétes értékű intuícióra, Szeremlei Sámuelt tartanám szerzőjének.”32) A cikkíró - a város közvéleményének adva hangot - megállapította, hogy a történet „nem jó vért szült Hódmezővásárhelyen”, számon kérte a 30 CSML HL Tan. ir. II. 52/1885. A Nagy András János-féle kút iratai. 31 Uo. 32 GREZSA Ferenc: Mikszáth Kálmán és a vásárhelyiek. 235
