A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: A hódmezővásárhelyi artézi kutak története
fúrófej. 9-én újra egy 16 m-es omlás következett, 11-én - az akna takarítása közben - ismét. Május 18-án 195,44 m-es mélységben 2 cső tört el. 19-én beszorultak a csövek, 21-én két és félméteres omlás következett be. Június 12-én a fúrófej elérte a 198,66 méteres mélységet. Június 13-17. között a feltörő víz egyre tisztább és tisztább lett, „hordják is szerteszét”. Június 21-22-én két napig folyt a víztisztítás munkája. 25-én Zsigmondy Béla hivatalosan bejelentette: a kút 197,84 méter mélyre fúratott. Június 26- án a csövezet közei között lévő hézagok kitöltése céljából 1917 lat kavicsot, 27-én pedig újabb 306 lat kavicsot eresztettek le. Június 28-án szétbontották a fúrótornyot, kitöltötték az aknát, estére a kutat Zsigmondy Béla átadta a városnak, melyet Ábrái Károly polgármester vett át s meleg szavakkal mondott köszönetét a sikeres „fáradozásért” Zsigmondy Bélának, kinek kitartása és szakértelme fényes eredménnyel örvendeztette meg a város közönségét. „Majdnem egy hete, mióta a közönség használata alatt áll az ártézi kút, s mindenfelől a legelőnyösebb vélekedést hallottuk felőle táplálni. A felszökel- lő víz valamivel langyosabb a rendes kutak vizénél, minek oka a nagy mélység, honnan a víz felszínre jut. Ártézi kutunk felszökellő vize azonnal élvezve, sajátos kénhidrogén ízzel és szaggal bír s nagyon emlékeztet a parádi vízre. Kevés ideig - egy pár percig - állva azonban a légnemű alkatrész könnyű fajsúlyánál fogva elszáll, s rendes élvezhető ivóvíz áll elő benne. Frissen a kútnál használva valóságos gyógyszer s különösen a gyomorbánta- lomban szenvedőknek igen ajánlatos” - írta a Vásárhelyi Közlöny Ártézi kutunk című vezércikkében.23 A kút körül valóságos ostromállapot alakult ki kora reggeltől késő estig, mindennap. A hatalmas tömeg tekintélyes mennyiségű szemetet szórt el a kút környékén, de a csoda ezt a mindennapi gondot háttérbe szorította. Bátrabbnál bátrabb gondolatok láttak napvilágot:- alagcsövezéssel kellene városszerte elvezetni a vizet;- mivel kénköves tartalmú, ez arra vall, hogy a vizet előnyösen fel lehetne használni gyógyvízként, hathatósan gyógyfürdőként. A kutat a Kamarási Hivatal leltárba vette. A polgármester javaslatára határozat született, hogy az Ujtemplom környékén, ahol jó víz nincs, hasonló kút fog fúratni. Az újonnan fúrt artézi kút elfolyó vize igen gyorsan megtöltötte a népkerti árkot, s elöntéssel fenyegette a környéken lévő veteményeskerteket, ezért a Mérnöki Hivatal feladatként kapta, hogy a népkerti árok mélyítésével a vízfölösleget a szegedi út árkába vezesse le. Zsigmondy Béla javaslatát - hogy a kút felépítményére Schulek Frigyessel készíttessenek tervet - a város vezetői elvetették, arra való hivatko23 Uo. 1880. júl. 4. 231