A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)

ÉVFORDULÓ - VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN: A literatúra nagy tanára Rendhagyó emlékezés a 20 éve elhunyt Láng Istvánra

tem szerint a Garas utcában. „Ott csupa katonai rendfokozat és pénznem szerepel az utcanevek között” - írta 1979. november 12-én. Ha ott van Tábornok utca - kérdi évődve „akkor miért nincs Peták utca is?”. A valutanemekkel, pénznevekkel való játszadozás adta a tollára azt a mondatot, amely ma is büszkeséggel tölt el, melengetve szívem táját. 1979 júliusában, nyaralásuk alkalmával Zamárdiban tudta meg, hogy elköltözünk Hódmezővásárhelyről. „Vásárhely értékei egy Petákkal szegényebbek lesznek - vezeti be gondolatmenetét -. Mint történész, Te jobban tudod, hogy mivel gyarapodik majd Szombathely tudományos élete, de még ha lázsiás tallérral is, az sem ér fel a Peták baráti csengésével” (levele 1979. július 26-án).

A kérdés akkor elhangzott, amire viszont most, huszonhat év távolából sem tudok - kedves Stefi bátyám - elfogadható választ adni...

2. 1913. február 19-én született az Abaűj megyei Novajidrányban, a község református lelkészének családjában. Valamiképp úgy volt a szülőhelyével, ahogy az ember élete nagy szerelmével: „meglátni és megszeretni egy pillanat müve csupán” (1983. december 9.). „A Mis- kolc-Hidasnémeti vonalon kell utaznia [a halandónak] ahhoz, hogy a világ egyik legszebb táját megismerhesse. Ott láthat mindent, amit csak akar: van síkság, búzaföldek, van Hernád. Aztán van ott még domb, erdő, a Hernád másik oldalán hegyek - és hogy teljes legyen a kép, várromok is: Boldogkő vára és Regécke” (1982. szeptember 28.). A szoros értelemben vett szülőföld (pátria) tisztelete, szeretete mindmegannyi társalgásunk tárgya, színező érzése volt, lett légyen szó az abaújiságról vagy éppen a soproniságról (a kettő általában oppozicionális viszonyként feszült egymásnak). Ez a „szerelem” utolsó levelében is felsajdul: „Boldogkő vára minden reggel a szemem előtt volt, mikor még Abaűjban laktam” (1984. október 27.). Csupán megjegyzésként: szülőföldjét, a „világ legszebb táját” látni nekem sem ártana - írta még 1982-ben. Már nem tudtam jelenteni neki, hogy 1988 novemberében fejet hajthattam - az ő emlékét tisztelve - az egykori szülőház, a református parókia előtt.

Láng István ő császári és apostoli királyi felség, I. Ferenc József alattvalójának született. Meg kell azonban mondani - különösen manapság, bizonyos Habsburg-reneszánsz évadján hogy a spanyol166