A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2003 (Hódmezővásárhely, 2004)

TANULMÁNYOK - A hagyományos búzatermesztés technológiája Hódmezővásárhelyen a 19 század második felétől az első világháborúig - Kristó Mária

KRISTÓ MÁRIA

A HAGYOMÁNYOS BÚZATERMESZTÉS TECHNOLÓGIÁJA VÁSÁRHELYEN A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉTŐL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG

A szántás

A szántás rögtön az aratás befejeztével vette kezdetét. 2-3 ujjnyira lefordították a tarlót, vagyis tarlóhántást végeztek, más néven ugarol- tak. A kikelt gyomnövényeket libák, pulykák csipkedték ki. Ez volt az ún. nyári ugar. (Téli ugarnak a be nem vetett mélyszántást nevezték.)1

A tarlóhántást a mélyszántás követte. Nagyobb földterületeken már a kukoricatörés közben kezdték a szántást, a kisebb földeken csak a kukorica teljes letakarítása után. Az eke elé 3-A ló került vagy 4 járomba fogott ökör. A lovakat vezették, az ökröket nem.2 3

„I860 előtt faekével szántottak... Tyúkekének is mondták. Az eke vasát papucsnak. Hat jó ökröt fogtak elébe. A faeke vasát sűrűn kellett tisztítani, hogy ne ragadjon... Nem lehetett rögzíteni az egyes részeket, ide-oda kottyant-littyent, bidergett, ezért aztán erősen kellett tartani, nyomni az eke szarvát, mely kifárasztotta a szántó embert. Erő kellett hozzá. A faekét a Vidacs-eke követte. ”

A Vidacs-ekét még az I. világháborút követően is használták néhány helyen. Három részből állt: gerendely, ekeszarv, taliga. Az ekevas kovácsoltvasból készült, amely cserélhető, élezhető volt.4 Előtte csoroszlya vágta a földet. Az 1890-es években jelent meg a Sach-eke, amely teljesen vasból készült, és a szántás mélysége szabályozható volt rajta. A különböző formájú ekéket 1900 körül a német gyártmányú tüköracél ekék szorították ki.5

1 FÖLDVÁRI László: Élet a tanyán = A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve. 1996. Hódmezővásárhely, 1997. 99.

2 NAGY Gyula: Hagyományos földművelés a Vásárhelyi-pusztán = Néprajzi Közlemények. VII. Budapest, 1963. 18.

3 KISS Lajos: A szegény emberek élete. Budapest, 1981. 1. köt. 89.

4 FÖLDVÁRI László: i.m. 99.

5 NAGY Gyula: i.m. 18.

54